A legtöbb cserjefaj önállóan is szaporítható minden nagyobb probléma nélkül. Különféle módszerek léteznek, a legegyszerűbb és leghatékonyabb a vegetatív szaporítás. A lombhullató cserjéket leggyakrabban dugványokkal és rétegezéssel szaporítják.
Tartalom:
- lágyszárú palánta
- félig fás dugvány
- Fás szárú dugványok
- Elrendezések
lágyszárú palánta
Májusban kezdjük a lágyszárú palánták előkészítését (díszribizli, száraz fák, euonymus) és június elejéig folytatjuk a betakarításukat (borbolya, forzitia, gyapjúhús, wucca, rododendron, tavulák, hanga).
A palántákat az idei újonnan kitermelt hajtásokból nyerjük, még mielőtt elkezdenének lignifikálni. Kb. 10 cm hosszúságú töredékeket gyűjtünk 3-5 pár levéllel. A nagy leveleket felére rövidítik, hogy csökkentsék a víz elpárolgását, az alsó leveleket pedig eltávolítják. A palánta hegyét márthatjuk a gyökereztető szerbe. Helyezze az előkészített palántákat tőzeg és homok keverékével 1: 1 arányban töltött dobozokba vagy edényekbe. Fedjük le a tartályokat fóliával vagy üveggel, és helyezzük világos helyre. Rendszeresen öntözzük és szellőztetjük a palántákat.A növényeknek az ültetés után 6-8 hét kell ahhoz, hogy gyökeret eresszenek. Az új növényeket általában csak tavasszal ültetik a földbe.
félig fás dugvány
Ezt a módszert olyan fajok szaporítására használják, mint a forzitia, babér, borbolya, hortenzia, mahagóni vagy örökzöld puszpáng.
Július közepétől szeptember végéig kezdjük a palánták előkészítését. A tavasszal gyűjtött, lehetőleg egynyári hajtásokat 10-15 cm-es szakaszokra vágjuk, amelyek mindegyikén legalább 2 pár rügy legyen. A hajtások teteje gyökerezik a legjobban, és ezeket használjuk a dugványok előkészítésére. Egyes fajok a legjobban félsarkú dugványokkal szaporíthatók sarokkal, azaz a régi hajtás töredékével.
Tépje le az alsó leveleket, és mártsa a dugványok hegyét a gyökeresítőbe (opcionális).
A palántákat 3-4 cm mélyen tőzeg és homok (1: 1 vagy 1: 2) vagy tőzeg, durva homok és perlit (1: 1: 1) keverékével töltött dobozokba vagy edényekbe helyezzük.A tartályokat fóliával vagy üveggel fedjük le, hogy a levegő hőmérséklete 15-24 ° C legyen. Rendszeresen trágyáznunk kell a palántákat, levéltáplálni és szellőztetni. A növények fajtól függően néhány hétig tart, amíg meggyökeresednek.
Fás szárú dugványok
Ez az egyik alapvető és legegyszerűbb módja sok cserje szaporításának, például somfa és fehér somfa, jázmin, japán viburnum, szibériai karragén vagy csodacserje.
Az egyéves fás hajtásokat, amelyekből dugványokat készítünk, novembertől február közepéig gyűjtjük. Helyezze a csokorba kötött hajtásokat hűvös helyiségbe, például pincébe, és óvja őket a kiszáradástól.
Olyan fajok palántájának előkészítését kezdhetjük el, amelyeknek a rügyei kora tavasszal megduzzadnak (mézesfű, hortenzia, száraz fák, fűz, nyár, orgona). Majd az év vége előtt olyan fajok palántáit készítjük elő, amelyek hajtásai tél előtt nem fásódnak ki teljesen, pl.Dawid budlei vagy talajtakaró rózsa fajtáiból
A ceruzavastagságú vagy vékonyabb hajtásokat 15 cm-es szakaszokra vágjuk, amelyek mindegyikén 3 pár rügy legyen. A bimbó felett enyhén ferdén, az alsót a hajtásra merőlegesen a rügy alatt vágjuk. A palánta hegyét mártsuk a gyökereztető szerbe. Az előkészített palántákat függőlegesen homokkal töltött dobozokba helyezzük, és hideg pincében, körülbelül 0-1 ° C hőmérsékleten tároljuk. A következő év tavaszán a növényeket cserépbe vagy tartósan ültetjük.
Elrendezések
Ez a szaporítási módszer a fiatal, rugalmas hajtások gyökereztetését jelenti, amelyek még mindig az anyanövényhez tapadnak. A palántát csak gyökeresedés után vágjuk le. A fektetéseket tavasszal vagy ősszel készítjük el.
Az új növények beszerzésének legegyszerűbb módja, havízszintes rétegekkel .
Tavasszal egészséges, egyéves hajtást válasszunk (2-3 éves azáleákhoz és rododendronokhoz), amely alacsonyan nő a talaj felett.Hajlítsa meg és helyezze az előzőleg kiásott sekély horony aljára, majd egy hajlított dróttal rögzítse a talajhoz. Takarjuk be a hajtást talajjal úgy, hogy a hajtás teteje a felszíne fölé emelkedjen. A lendület téthez köthető.
Rendszeresen öntözzük a növényt a szezon során. Ősszel távolítsa el a halmot, és ha a hajtás gyökerei sokak és hosszúak, vágja le a növényről, és ültesse új helyre. Ha a hajtás rosszul gyökerezik, hagyja meg, és vágja le a következő őszig.
Vízszintes lerakódás előtt szaporítható azálea, hortenzia, gyapjúhús, jázmin, viburnum, orgona, magnólia, olajbogyó, magyal, cserjés bazsarózsa, birs, tavulák és erek, levendula
Egyszerű elrendezésekabban állnak, hogy a hajtást a tetejétől kb. 25 cm magasságban meghajlítjuk, és úgy rögzítjük a lyukba, hogy az érintse a talajt. Egy év elteltével új palánta vágható le. Ezzel a módszerrel emelt és meglehetősen merev hajtású cserjék szaporodnak, pl.cserjék, jázmin, viburnum vagy visszér.
Ismételt lerakásoka hajtást hullámos üregbe rendezzük úgy, hogy a rügyek a talajban és az ívek tetején is legyenek. A talajba merült szakaszokon gyökerek képződnek, a felszínen hajtások nőnek. Ily módon hosszú és hajlékony hajtású fajokat szaporíthatunk, például aktinidia, lonc, wisteria vagy fatermesztés.
Olvassa el még:
Szeptember a gyümölcsösben és veteményesben
Őszi kerti feladatok
