A labirintus szóhoz egy nehezen leküzdhető zugokkal, zsákutcákkal teli, sötét és titokzatos atmoszférájú úthoz asszociálunk.Ezek az asszociációk az ókorban épült hatalmas, összetett építmények és fedett sírok vagy kincsek történetén alapulnak.
A labirintus az egyik legösszetettebb és helyettesítő karakter. Ezt használták és használják a vallásban, a művészetben, a matematikában és a logikában.Őseink azt hitték, hogy a labirintusok védelmet nyújtanak a bonyolult folyosóikba tévedő gonosz szellemek ellen, hogy őseink szellemei élnek ott, akik nem tudnak elmenekülni előlük …A korabeli labirintusok egy turisztikai attrakció.Ez is egy jó módja annak, hogy kis teret szervezz a hosszú sétákhoz, ami segít megnyugodni és megszabadulni a mindennapi gondoktól.
A labirintus története nagyon hosszú és rendkívül gazdag. A leghíresebb a krétai labirintus a mítosz szerint, amelyet Daedalus épített Minósz király parancsára, amelyben Minotaurusz szörnyeteg börtönben volt, véráldozatot követelve.A legendás labirintushoz egyes történészek a Knósszosban felfedezett Minos-palota romjait társítják. Ez egy komplex, folyosókkal teli épület, nagyon bonyolult elrendezéssel.Minos király kamrájában állítólag b alták (labrysy) vannak, amelyeket a Minotaurusz elleni védekezésre használnak – ezért ezt a kamrát és az egész palotát labirintusnak nevezték.
Egy titokzatos építmény egy háromszintes, Hypogeum nevű építmény, amelyet a 20. század elején fedeztek fel Máltán. Ez egy folyosók és barlangok komplexuma, amelyben 7000-et találtak. emberi csontvázak.Sajnos a mai napig senki sem tudja, mire használták.Ennek a típusnak a legnagyobb és legrégebbi építménye az egyiptomi Nagy Labirintus volt, amely a Mojrisa-tónál, a krokodilok városa közelében található.Hérodotosz, görög utazó és történész írta le.
Valószínűleg egy keletről nyugatra húzódó, 25 km-es gránitszerkezetről volt szó. 3 ezret számolt. kétszintes szobák és sok mozgatható fal volt. A legenda szerint az ott eltévedt emberek éhen és kimerültségben h altak meg.Jelenleg ennek a hatalmas építménynek a felkutatása folyik
Az első ún a klasszikus (krétai) labirintusok egy spirális útból álltak, amely a központba, majd kifelé vezetett. Nem lehetett eltévedni bennük, nem volt sikátoruk. Bárhol hozták létre, ahol az emberek megjelentek - Ázsiától Afrikán át Európáig és Dél-Amerikáig.Különféle módon készültek: festményként a falra, mintaként a padlóra fektetve, kőből vagy földből tavak vagy tengerek partján, valamint sziklába vésve.
Később a rómaiak módosították a labirintus mintáját, négyzet alakút adtak neki, és úgy tekerték az utat, hogy az egymás után áthaladjon a teljes minta kapott negyedein. A labirintusok ilyen hosszú és lenyűgöző története átült a kertészet művészetébe is, és valószínűleg már a középkorban megjelentek a sövénylabirintusok a kolostor udvari kertjében.
A reneszánsz korban virágzott a kertművészet, és ezzel együtt a kerti labirintusok, amelyek különböző magasságúak voltakAz alsók a földszinteken mintákat formáltak és díszként szolgáltak, a magasak a játékok és a találkozás helyszínei voltak. Tisfa-, puszpáng-, bükk- és gyertyánbokrokból készültek.
Európa viharos történelme sok labirintust kiirtott. Szerencsére azonban nem tűntek el teljesen kertjeinkből. Ma már változatos formákban megjelennek parkokban és magánkertekben, sőt városi terekben, óvodákban és játszótereken, állatkertekben, vidámparkokban és nyílt tájakon, pl.a szántóföldeken (Kurozwęki és Kobierzyce - kukoricatábla).Egyre ritkábban négyzetek vagy körök, mert olyan helyekre utalnak, ahol keletkeznek, történeteket mesélnek el, vagy egyszerűen csak gyönyörű kanyargós mintákRemek szórakozási forma a gyerekek és felnőttek.
A kertben is megpróbálhatsz ilyen labirintust felállítani. Először is meg kell határoznunk a felületet, mert az utak elrendezése annak méretétől és alakjától függ. Tegyük fel, hogy a sövény szélessége min. 60 cm, az egy személy útjának is ekkora szélességűnek kell lennie, míg két személynek 1,2 m-t kell számolni. A milliméterpapíron méretezett hálót kell létrehozni sövényekből és ösvényekből - ez a legegyszerűbb módja a jobb oldali átkelésnek szögek. A labirintus megrajzolása nehéz és időigényes lehet. A számítógép gyorsabban és jobban csinálja.
Az interneten számos ingyenes webhely található, amelyek a másodperc töredéke alatt bármilyen alakú és méretű labirintust rajzolnak, vagy ténylegesen létrehoznak - csak mondja meg a gépnek, mekkora sövényt szeretne szerezni . Az egyik ilyen oldal, amelyet érdemes ajánlani, a www.mazegenerator.net. Az oldalon megadjuk a labirintus méretét, kiválasztjuk a formáját, majd a generálás gombra kattintunk. Ha elégedettek vagyunk a hatással, letölthetjük a labirintust PDF fájlba, majd kinyomtathatjuk.
A labirintus megtervezése után ki kell számítani a sövények hosszát a növények számának kiszámításához. A sövénynek tömörnek kell lennie. Min. 60 cm legyen kétsoros. Közönséges ligetes (a legolcsóbb) esetében 7 palánta szükséges futóméterenként. Két sorban felváltva helyezzük el az ún "Sakktábla".A sövényben a dugványok távolsága fajtól és koruktól függően 20-50 cmA sövények közötti utak füvesek lehetnek. Ha edzettet szeretnénk, akkor a növények kiültetése előtt tegyük fel őket.
Bármilyen típusú sövénycserjéből kialakítható kerti labirintus, az egyik legolcsóbb és legnépszerűbb a ligetes, lombhullató cserje, melynek levelei télen lehullanak.Ha sűrűn ültetik és gyakran vágják, átlátszatlan falakat hoz létreOlyan magasra viheti, amennyire csak akarjaA ligetes cserje nem igényes a termesztésre. A történelmi kertekben használt hagyományos lombhullató sövénycserjék a gyertyánok és a bükkfák.
Utóbbiak élőhelyigénye meglehetősen magas, mivel termékeny és nedves, kalcium-keverékkel rendelkező talajokon jól fejlődnek. Az egészséges fejlődéshez nedves levegőt is igényelnek. A bükk tűri az enyhe árnyékolást.
Egy másik sövényben gyakran használt faj a somfa, vagyis a som. Napon és félárnyékban nő, nincs nagy talajigénye.A tűlevelűek közül a közönséges tiszafa a legjobb cserje a formált sövényekhez, bár meglehetősen drága.Érdemes megjegyezni, hogy ez a leginkább árnyékszerető faj.
Labirintusok nem csak a sövénybokrokból keletkezhetnek.Ehhez az ültetéshez használhat még kúszónövényeket vagy élő fűz hajtásokat is. Ez utóbbit a földbe kell helyezni és össze kell fonni. A gyökeresedés után a hajtások elkezdik kiengedni a leveleket és növekedni kezdenek.Ez a labirintus olcsó, de az új hajtások szisztematikus fonása és metszése szükséges, hogy szép megjelenésű legyen.
A célméretet már elért sövényeket havonta egyszer le kell vágni, csak akkor lesz tökéletesen geometrikus formájukTavasszal, júniusban és a végén nem szabad elfelejteni a cserjék trágyázását július.Az öntözés is fontos eljárás, mert ekkora számú, kis helyen összegyűjtött növény komoly versenyt jelent, különösen az ültetés utáni első években fiatal növények esetében