A táplálkozást úgy biztosítjuk, hogy a növényeket ellátjuk a levelek, hajtások, gyökerek, virágok és gyümölcsök előállításához szükséges hiányzó vagy nem elérhető ásványi anyagokkalA jól táplált növények díszítik a kertet, erkélyt vagy lakást az egész épületben. szezonban, és a kapott termények (gyümölcsök, zöldségek, fűszernövények) egészségesek és ízletesek lesznek.A műtrágyázás számos előnnyel jár, feltéve, hogy néhány alapvető szabályt betartanak.
Az ásványi műtrágyák különféle vízoldható sók. Mivel a talajban lévő túl sok só káros a növényekre (gyökérkárosodást okoz), emlékeznünk kell arra, hogy a túl gyakori műtrágyázás sokkal veszélyesebb, mint a nem trágyázás.
Növények ellátásához használhatunk többkomponensű univerzális műtrágyákat - minden növényhez vagy bizonyos növénycsoportokhoz (pl. rózsák, hanga növények, pázsit, erkélynövények stb.) .Valójában mindkét műtrágyafajta ugyanazokat a makro- és mikroelemeket tartalmazza, de kissé eltérő mennyiségben, arányban és formában, a dedikált műtrágyák esetében a növények sajátos igényeihez igazodva
Az egykomponensű műtrágyák használata nehezebb, mert talajelemzést igényel, ezért az ilyen termékeket ritkábban kínálják amatőröknek
Hozzávalók, amelyekre a növényeknek szükségük van
Növényeink állapota az aljzatban található tápanyagoktól függ.Ahhoz, hogy a fajok megfelelően növekedjenek, virágozhassanak és gyümölcsöt hozzanak, számos makro- és mikroelemre van szükségük.
A makrotápanyagok nagy mennyiségben fogyasztott összetevők, a növények száraz tömegének több mint 1%-át teszik ki, ide tartozik: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), magnézium (Mg) és kalcium ( Ca).
A mikroelemek tartalma jóval alacsonyabb, de nélkülözhetetlenek a növények felépítéséhez és működéséhez. A legfontosabbak: vas (Fe), mangán (M), molibdén (Mo), bór (B), cink (Zn), kén (S) és réz (Cu).
Ha az aljzat, amelyben növényeket termesztünk, elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaz, az utánpótlás szükségtelen, sőt néha nem is tanácsos - a növények csak annyit vesznek fel az adott tápanyagból, amennyire szükségük van egy adott pillanatban Rendszeres etetést igényelnek a gyakran metszett fák és cserjék, különösen a formált sövények, valamint minden évben mélyre vágott rózsabokrok és cserjehortenzia, amelyeknek az elveszett hajtások újjáépítésére van szükség.
További táplálékforrást igényelnek az erőteljesen növekvő évelők (pl. évelők) és az egynyári talaj- és erkélynövények (majdnem minden faj).
A többkomponensű ásványi műtrágyák a legtöbb növényhez használhatók. Ezek a készítmények leggyakrabban 3 formában kaphatók: folyékony, laza és ún. bevonatos műtrágyákA folyékony és laza (vízben oldódó) műtrágyák előnye a gyors hatás - a műtrágyaoldattal öntözött növények azonnal megkapják a szükséges összetevőket. Mivel azonban ezek rövid életűek, a kezelést többször meg kell ismételni
A laza műtrágyák, különösen granulált vagy pálcikák formájában, lassabban fejtik ki hatásukat, és fel kell oldódniuk a növény körüli kiterítés után. A szabályozott tápanyagleadású bevonatos műtrágyák a legbiztonságosabbak, mivel a tápanyagok lassan szabadulnak fel a granulátumból egy meghatározott időtartam alatt (pl. három hónap).
Nagyon kényelmesek a használatuk, elég egy szezonban egyszer felkenni őket, de késéssel kezdenek dolgozni, csak kb. 2 héttel az alkalmazás után.Az aljzathoz kell keverni, soha ne hagyja őket a talaj vagy az aljzat tetején egy edényben.Ezeket a műtrágyákat elsősorban a talaj sótartalmára érzékeny növények termesztésére ajánljuk.
Lombtrágyát akkor használunk, ha gyorsan szeretnénk javítani a növények állapotán. A kezelést sorozatosan, több napos időközönként kell elvégezni. A gyorsan ható műtrágya a kalcium-nitrát lombozaton történő kijuttatása.
Az ásványi trágyázás értékes kiegészítője a szerves trágya, azaz a komposzt vagy a lebontott trágya használata.Ez a műtrágyafajta a tápanyagokon kívül számos jótékony talaj mikroorganizmust tartalmaz, hozzájárul a humusztartalom növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az aljzatok víz- és levegőviszonyait, különösen könnyű és homokos talajokon. A trágyát a kiszórás után azonnal össze kell keverni a talajjal.
Trágyázási szabályok
A trágyázás legfontosabb alapelve a gyártó ajánlásainak szigorú betartása. Semmi esetre sem szabad a műtrágyákat a csomagoláson feltüntetettnél gyakrabban és nagyobb adagokban használni.
A kezdő kertészek által gyakran elkövetett hiba az "előzetes" trágyázás. Sajnos a növények nem tudják tárolni a felesleges tápanyagokat, és ez a fajta cselekvés csak árthat nekik.Az újonnan ültetett növényeket az ültetést követő első évben egyáltalán ne műtrágyázzuk. Az etetést a második évben, jó gyökeresedés után kezdhetjük el, lehetőleg a gyártó által javasolt adag felével
Homokos, vízáteresztő talajokon biztonságos a növények kisebb adagolású trágyázása, pl. a laza műtrágya ajánlott adagját 2 részre osztva és 2 hetes időközönként kijuttatni. Nehéz, agyagos talajokon általában elegendő egy kezelés.A folyékony műtrágyákat vízzel hígítjuk, és az előzőleg tiszta vízzel öntözött növényekre alkalmazzuk.Soha ne öntözzünk műtrágyaoldattal olyan kiszáradt növényeket, amelyek vízhiányos tüneteit mutatják.
A műtrágyákat egyenletesen szórjuk a növények köré, a hajtások tövétől távol tartva, és keverjük össze az aljzat felső rétegével.A lassú hatású műtrágyákat a talajban lévő sekély lyukakba lehet önteni, amelyeket azután az aljzattal lefednek. Laza műtrágyák használatakor ügyeljünk arra, hogy a szél ne emelje fel a levelekre, mert égési sérülést okozhatnak
Hiánytünetek
A tápanyaghiány felismerése nem egyszerű feladat, de egyes tünetek jelezhetik, hogy melyik makro- vagy mikroelem hiányzik.
- A nitrogénhiány a növekedés gátlásával és a legfiatalabb levelek színének egyenletes kivilágosodásával nyilvánul meg. A növények elernyednek, sápadnak, az idősebb levelek sárgulhatnak, a virágzás késik, a termés gyengülA legnagyobb nitrogénigény tavasszal, az intenzív növénynövekedés időszakában jelentkezikA nitrogénhiány tünetei legkönnyebben a sekély gyökeresedő növényekben észlelhetők, például a rododendronokban.
- A foszforhiány vöröses pengéket, levélnyéleket és szárakat okoz.A lila-lila elszíneződés lassuló növekedéssel jár.Nyáron megnő a növények foszforigénye, ami megfelel többek között a virágzáshoz és terméskötéshez
- A növények különösen nyáron és ősszel tapasztalnak káliumhiányt, amikor felkészülnek a téli nyugalomra. Káliumhiány esetén az első tünetek az idősebb leveleken jelentkeznek, az erek közötti szövet kivilágosodása formájában.A világosabb foltok idővel elhalnak, a levelek széle pedig kiszárad
- A kalciumhiány a fiatal levelek deformációjában, a növekedési csúcsok elhalálozásában nyilvánul meg
- A magnéziumhiány az idősebb levelek levéllemezei közötti szövetek sárgulását okozza.
- A vashiány hasonló tüneteket okoz (a fiatal leveleken), mint a magnéziumhiány.
