Zöldségvetés egyenesen a földbea legegyszerűbb módja annak, hogy magról zöldséget nevelj. A palántából történő zöldségtermesztéssel ellentétben nem kell ládákba, cserépbe vetni a magokat, nincs szükségünk üvegházakra, alagutakra, keretekre. A magokat azonnal elvetik a rendeltetési helyükön a virágágyásban. Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a zöldségtermesztési módnak? Milyen zöldségeket lehet közvetlenül a földbe vetni? És mikor lehet elkezdeni a zöldségeket a földbe vetni? Olvassa el a cikket, és töltse le a táblázatota zöldségek földbe vetésének naptárával !
Zöldségvetés a földbe
Fig. depositphotos.com
Milyen zöldségeket vessünk közvetlenül a földbe?
Zöldségmagokközvetlenül a talajba vetését márciusban kezdhetjük el, amikor elvetjük a közönséges hagyma, kapor, sárgarépa, petrezselyem vagy retek első magvait. Általában azonban a vetés az időjárástól függően nem kezdődik korábban, mint március második felében. Mindezeket a zöldségeket áprilisban is el lehet vetni.
Április első felében vetjük a borsót és a babot (áztatható és csíráztathatjuk), a hagymát, a paszternákot és a gyökérpetrezselymet
Egész áprilisban vetünk kaprot, leveles petrezselymet, sárgarépát (korai és középkorai fajták), retek és retek, növényi spenót. Április második fele remek alkalomvetésrecékla és scorzoneraMájusban vethetünk sárgarépát és petrezselymet az őszi betakarításhoz, valamint egy újabb tételt cékla. Zöld- és törpebab ültetésére is kiváló kifejezés.Május második felében vetünk uborkát, tököt és cukkinit
Aki áprilisban nem készített salátacsemetét vagy vetett a földbe retket és kaprot, májusbanültetheti közvetlenül a földbeezeket a zöldségeket. Salátát, rukkolát és kardát is vetünk.
Az egyes ágyásokra szánt zöldségek kiválasztásánál érdemes koordinátaművelési módot alkalmazni, és például hagymát és sárgarépát felváltva vetni a sorokba. A hagyma illata elriasztja a legveszélyesebb sárgarépa-kártevőket, mint például: sárgarépalevél és levéltetvek, a sárgarépalevélből szálló illóolajok pedig biztosan elriasztják attól, hogy tejszínt, hagymát és tripszeket öntsön a hagymára.
Nyomtatott verzió letöltése: Zöldségvetési naptár (PDF)
Ágyás előkészítése vetéshez
Míg csakzöldséget vetünk a földbenem érdemes nagyon kapkodni, mert március végén, ha már melegebb napok is voltak, az időjárás meglephet minket fagy és eső hó esetén a vetéshez jó előre elő kell készíteni a talajtZöldséghely kiválasztásaZöldségtermesztéshez napos helyet válasszunk, ahol a talaj gyorsan felmelegszik. Semmilyen körülmények között ne legyenek fák árnyékában vagy gyümölcscserjék mellett, mert a növények versenyezni fognak a fényért, a vízért és a talaj tápanyagaiért. És ez nem tesz jót az elvetett zöldségeknek.
A talaj ásása és trágyázása
A munkát azöldségvetés földbe vetésealatti pozíciók előkészítésével kezdjük. Tél előtt kellett gondolkodni - a veteményesben a műtrágyázás és a talajásás fő időpontja az ősz. Ezután trágyával vagy komposzttal kellett kiásni a talajt és hagyni az ún éles barázda. A tél folyamán a műtrágyakomponensek kedvezően átalakulnak, a ballasztelemek lemosódnak, a műtrágya jól eloszlik a talajban.Ezért ha ősszel végeztük el ezt a munkát, most tavasszal elég kapával fellazítani, majd gereblyével elsimítani.
Ha tavasszal kell ásni a talajt, akkor közvetlenül az ásás után egy gereblyézéssel egyenlítse ki a talajt a nedvességveszteség csökkentése érdekében. Tekintsük a tavaszi növényeket is lehetőségként a feltörekvő gyomok kiválasztására. Ha ősszel nem műtrágyáztunk, akkor tavasszal érdemes elsősorban jól lebomlott komposztot használni, amely a növények számára a legkönnyebben emészthető tápanyagokat tartalmazza. Ha viszont nincs saját komposztunk, érdemes a kertészeti boltokban kapható zöldségekhez használható komposzt alapú természetes műtrágyák valamelyikét használni. Jó példa erre a műtrágyára a Célszerves zöldségtrágya.
Alternatív megoldásként trágya is használható, de kis mennyiségben. Ezenkívül nagyon jól kell elosztani (komposztálni). Ebben az időszakban a trágya nem megfelelő felhasználása több veszteséget okozhat, mint hasznot. A témáról bővebben a tavaszi növények trágyázása című cikkben olvashat.
A gereblyével kiegyenlített talajt néhány napig hagyni kell, hogy megülepedjen. Érdemes még polietilén fóliával letakarni, hogy kicsit felmelegedjen. Mielőttzöldséget vetünk a talajba , a talajnak körülbelül 7 °C-ra kell felmelegednie.
A talaj hőmérséklete könnyen ellenőrizhető elektronikus talajmérővel. Ez a praktikus eszköz a talaj nedvességtartalmát és a talaj pH-értékét is méri. Ezért segíta talaj vetésre előkészítésébenés savasságának felmérésében
Virágágyások jelölése
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogymeghatározza az ágyak területét , utakat hagyva közöttük, amin haladni fogunk. A mozgás szabadsága érdekében a virágágyások közötti utak legalább 40 cm szélesek legyenek. Maguk az ágyások azonban - legfeljebb 120 cm szélesek (hogy gyomlálás közben elérje az ágyás közepét)
Nyomatékosan ajánlom, hogy mindent előre mérjen és rajzoljon egy papírra.Azért, hogy tavasszalmár az elkészített terv szerintrendezze el az ágyakat és kerülje a korrekciókat. Ahhoz, hogy az ágyások szélei egyenletesek legyenek, érdemes készíteni egy juta zsinórt, amely végeivel facsapokhoz kötődik. Verje be a csapokat a földbe, húzza meg a madzagot, és jelölje meg rajta a virágágyás egyenes vonalát. Ez a csapokkal ellátott zsinór egy pillanat alatt hasznos lesz a vetési sorok jelölésére is.
Végül arra szeretnék figyelni, hogy az ágyások ne legyenek túl magasak, mert akkor a szélükön gyorsan kiszárad a talaj. Ezért, bár esztétikus és jól láthatóvá teszi a virágágyások területét, a magasabb ágyások emelése nem lesz pozitív hatással a termesztett zöldségekre.
Vetőmag előkészítése vetéshez
Áztatás és csírázás
Az egyenletes és egyenletes kelés érdekébenegyes zöldségfélék magját be kell áztatni vagy csíráztatni kell vetés előtt Ezeket a kezeléseket többek között a bab és a borsó vetése előtt alkalmazzák. Az áztatás azt jelenti, hogy 25–30 °C-os vízben kell tartani őket körülbelül 12–24 órán keresztül. Áztatás után a duzzadt magvakat enyhén meg kell szárítani, itatópapírra kell kenni, és azonnal el kell vetni.
Áztatás után a magvakat néhány nap alatt nedves ligninre is szórhatjuk szobahőmérsékleten (20-22 °C). Akkor gyorsan kihajtanak.A csíráztatott magvakat nagyon óvatosan(hogy ne sértsék meg a csírákat) nedves talajba (a csírák nem száradhatnak ki). Nem szabad elfelejteni, hogy a csírák nem lehetnek túl nagyok, mert akkor könnyen megsérülnek, és az egész eljárás nem hozza meg a várt hatást. Figyelni kell tehát a csírázó magvakat, nehogy elszalasszuk a megfelelő pillanatot a vetéshezA magvak csávázása
Gyakran alkalmazott eljárás volt méga vetőmag csávázása vagy a már kezelt vetőmag vásárlásaA nagy környezetkárosító hatás miatt azonban az eddig használt csávázószerek nagy részét már kivonták a forgalomból.Ha a vetéshez kezelt magokat, ne feledje, hogy a csávázószerrel való közvetlen érintkezés nem feltétlenül előnyös az Ön számára, és az ilyen magokat mindig védőkesztyűben kell elvetni. A kezelt magokat nem szabad áztatni vagy csíráztatniHa úgy dönt, hogy saját maga kezeli a magokat, 2 percig áztathatja a magokat. növényi eredetű készítményekben, pl. Biosept Active. Még függetlenebb kertészek is áztathatják a kamilla forrázatot 30 percig. (15 g szárított kamillát felöntünk forrásban lévő vízzel, és letakarva hagyjuk kihűlni, az infúziót 1 liter vízzel hígítjuk.)
A kedvencem viszont a baz altliszt, ami kiválóan alkalmas száraz magcsávázásra. Vetés előtt a magokat liszttel bevonjuk (pl. üvegben is összekeverhetjük), vagy egyszerűen csak öntsük a lisztet a magvetéshez szükséges lyukakba. A lisztet talajjal is gereblyézheti, akárcsak a műtrágyát.
A természetes baz altliszt megvédi a magokat a kórokozók ellenés serkenti a palánták csírázását és növekedését. A baz altliszt magas szilícium-dioxid tartalma általában erősíti a növényeket és ellenállóvá teszi őket a betegségekkel szemben, míg a foszfor serkenti a gyökérrendszer fejlődését.
Zöldségmagok vetésének módszerei
A finom vetőmagokata talajba vetjükszórványos vagy soros vetéssel
Szórásos vetésegy meglehetősen egyenletesen teríti el a magokat a teljes vetésterületen. A kiszórt magokat vékony tőzegréteggel kell lefedni és enyhén megveregetni. Bár a legegyszerűbb elkészíteni, nagyon ritkán használják (néha kaporhoz vagy retekhez). Ez a vetési technika jelentős vetőmag-veszteséget okoz, és a növények egyenetlenül nőnek, ami megnehezíti a gondozásukat.
Sokkal jobb kis magvakat vetnisoros vetésEz abból áll, hogy a magokat egy kijelölt sorba vetjük (túl sűrű kelés esetén a palántákat meg kell szakítani). A sor megjelöléséhez a fent említett zsinórt fogjuk használni, csapokkal. Jelöljön ki egy sort a kifeszített zsinór mentén egy kis kapa húzásával, a gereblye fogantyújának enyhén a talajba nyomásával vagy egy enyhén földbe süllyesztett deszka mozgatásával.Biztosan találsz más, saját ötleteket a sorok rajzolására. A sor meghatározásának módját megfelelően kell megválasztani attól függően, hogy milyen mélységig ültetjük el a magokat.
Vetés előtt a legkisebb magvakat(pl. sárgarépa, petrezselyem) száraz homokkal 1:1 arányban össze kell keverni. Így könnyebb lesz elvetni őket, és egyenletesebben oszlanak el a sorban. A hosszabb csírázási idejű magvakhoz (pl. sárgarépa mag, petrezselyem, hagyma) célszerű kis mennyiségben (5-10%) gyorsabban csírázó zöldségmagot (pl. saláta, retek, vízitorma) hozzáadni. A gyorsabban csírázó magvak kijelölik a sorokat, mielőtt a lassabban csírázó magvak kicsíráznának, így a sorközök korábban kikelnek. A sorok jelölésének másik módja, hogy vetés után azonnal megszórjuk homokkal. Ennek a módszernek azonban csak a széltől védett helyeken van értelme (különben a homokot gyorsan elfújják).
A nagyobb magvakat foltokban is el lehet vetni.Helyi vetésazt jelenti, hogy a magokat egyenként, egyenesen a kezedből kell sorban elhelyezni. Például a retek esetében 3-5 cm-enként helyezzük el a magokat. A babot, a babot és a borsót is el lehet vetnifészkelveEz azt jelenti, hogy 2-3 magot kell egy kútba helyezni. Ezután befedjük a lyukakat. Amikor megjelennek a palánták, távolítsuk el a gyengébbeket, hogy az egyik legerősebb maradjon minden „fészekben”.
Vetésmélység
A legtöbb vetőmagotföldbe vetés utántalajjal kell befedni. A vetőmag csomagolásán fel kell tüntetni az ajánlott vetési mélységet. Általában a vetőmag átmérőjének 2-3-szorosának kell lennie. Például a kis magvakat 1-3 cm mélységben helyezik el. És nagyobb magvak - 3-6 cm mélységben
A vetés mélységét azonban nem csak a magok mérete határozza meg. Emlékeztetni kell arra is, hogy nehéz, nagyon tömör talajokon a magokat sekélyen vetik el (mivel ezeken a talajokon a csírázó magvak nehezebben tudnak áttörni a talajrétegen).Könnyű, nagy vízáteresztő képességű talajokon kicsit mélyebbre, mert ezeknek a talajoknak a felső rétege túl gyorsan kiszárad.
Zöldséggondozás vetés után
A magoknak nedvességre van szükségük a csírázáshozA magvak azonban nem öntözhetők közvetlenül vetés után erős vízsugárral, mert akkor kiöblíthetők. A legjobb, ha kellően nedves talajba ültetjük, vagy vetés után nagyon finom, erősen szórt vízsugárral (például finom szűrővel ellátott öntözőkannából) öntözzük.
A kelés felgyorsítása és a csírázó magvakéjszakai fagyok elleni védelme érdekében az ágyásokat gyapjúval vagy perforált fóliával lefedhetjük. A szorosan összehajtott gyapjú egyben gátat is jelent a kártevők, például a bolhák és a káposztakrém ellen.
