A dáliák a nyár második felének és az ősznek vitathatatlan királynői. Nagyon sok pozitív energiát visznek a kedvezménybe. A számtalan fajta között mindenki talál kedvére valót. És van miből válogatni.A dahlia Dahlia általános nevet Andreas Dal svéd botanikus tiszteletére adták. Gyakran Georgina néven emlegetik, a Compositae széles családját képviselik. A 18. század végén érkeztek Európába Mexikó és Guatemala hegyvidékéről. A fajták túlnyomó többsége két faj: Dahlia pinnata és Dahlia coccinea keresztezéséből jött létre.Az első nemesítési munka rendkívüli változatosságot és könnyű keresztezést mutatott, ami nagyszámú fajta létrehozásához vezetett.
A dáliák évelő növények, amelyek nem a talajban telelnek. A föld feletti rész törpe fajtáknál akár 30 cm-re, a legmagasabb fajtáknál 180 cm-re is megnőhet. A hajtások húsosak, üregesek, elágazóak. Sötétzöld levelek, szárnyasok, szélein fogazott. A föld alatti rész egy raktárgyöker-köteg, amelyet pontynak neveznek.Mivel jelenleg több mint 2000 törzskönyvezett fajta van, ezért két legfontosabb szempont szerint kellett rendszerezni őket: magasság és virágtípusMagasságtól függően megkülönböztethetünk törpe dáliákat, elérve 20-40 cm; közepesen magas - 120 cm-ig és nagyon magas (120-180 cm).
A dáliák virágzattípus szerinti felosztása igazi virágos kaleidoszkóp. Különbséget tesznek az egyvirágú dáliák között. A sárga csőszerű virágokból álló kosár közepét egyetlen nyelvű virágpörge veszi körül. Az ebbe a csoportba tartozó növények általában törpe fajták. A fél-kettős formáknak két vagy több nyelvű virágcsavarja van.Itt megkülönböztetjük a bazsarózsa és a kökörcsin dáliát. A telt virágú dáliák a legnépesebb csoport – minden virág szirmokká alakul.
Fésűs fajtákban a tavirózsákra hasonlítanak; a dekoratív dáliák a legnagyobb virágokkal büszkélkedhetnek, legfeljebb 30 cm átmérőjűek; a pomponok gyönyörű golyókra hasonlítanak; A kaktusznövények szirmai keskenyek, ezért nagyon egzotikusnak tűnnek, akárcsak az orchidea dáliák. A színpaletta szinte korlátlan.Csak a kék és a fekete hiányzik, bár a termelők már nagyon közel kerültek ezekhez a színekhezA virágok minden lehetséges kombinációban lehetnek egy-, dupla- és háromszínűek
A dáliákat nem nehéz növényt termeszteni, de érdemes egy kicsit próbálkozni, hogy teljes mértékben megmutassák szépségüket. Ahogy az őslakos mexikóihoz illik, csak teljes napsütésben vagy csak világos árnyékban nőnek egészségesen és virágoznak bőségesen.Csak ott érik el célméretüket, és a virágok telített színűek.A talaj legyen könnyű, vízáteresztő, tápanyagban gazdag, mindig enyhén nedves, semleges vagy enyhén lúgos.A dáliák határozottan nem szeretik a savas talajokat. A teljes tenyészidőszakban érdemes rendszeresen öntözni, mert a vízhiányra nagyon gyorsan hervadással reagálnak. A magas fajták ekkor eltörhetnek.
Ősszel érdemes átgondolni a termőhelyet, és nagy mennyiségű elbomlott trágyával vagy komposzttal ásni a talajt. Alternatív megoldásként tavasszal, pontyültetéskor érdemes többkomponensű műtrágyát szórni, és ha szükséges, gyengén termő talajon lenni, hetente egyszer trágyázni florovittal a hajtások fejlődése soránÜgyeljünk arra, hogy ne biztosítsunk a növény túlzott nitrogénnel, mert akkor a hajtások túlzottan dúsak lesznek, és a virágzás észrevehetően gyengül.A nitrogénnel túltrágyázott növényeket nagyobb valószínűséggel támadják meg a kártevők, különösen a levéltetvek.
A magas fajtájú dáliákat erős széllökésektől védett helyre kell ültetni, nehogy letörjenek. Az is jó, ha támasztékokat használunk, például karók formájában, és a hajtásokat, ahogy nőnek, megkötjük
A dália pontyokat május közepén érdemes a talajba ültetni termékeny talajjal teli kutakba, egyenletesen eloszlatva a megvastagodott gyökereket.A tetejét 5 cm-es talajréteggel kell befedni.A növényeket otthonában vagy üvegházban is hajthatja külön cserépben. Az ilyen példányok körülbelül 3 héttel korábban virágoznak. A dáliák nagyon érzékenyek a legkisebb fagyra, ezért az előre jelzett éjszakai hőmérséklet-csökkenések esetén a növényeket jutával, nem szőtt anyaggal, újságpapírral vagy kartonpapírral kell lefedni.
A dáliák jól mutatnak egyedül, különösen a magas fajták, és más fajták társaságában vagy más nyári virágokkal, például mályvával és körömvirággal. fontos.. A legkisebbeknél 20-30 cm, a magasabbaknál 50 cm-enként, a legnagyobbaknál pedig akár 1 m-es időközönként is. Ennek köszönhetően a dáliákat nem kockáztatja meg, hogy a szomszédos növények „megfojtsák” őket.
Az alacsony dáliák tökéletesek tálakba és edényekbe a teraszokon vagy a falak szegélyére.A magasabb fajták virágsövények vagy sokszínű kompozíciók készítésére használhatók, míg a legmagasabbak háttérként szolgálhatnak kevésbé lenyűgöző virágokhoz.Érdekes kombinálni őket zöldségekkel, például leveles répával, édesköménnyel vagy kelkáposztávalA dália virágai tökéletesek egy vázába is, ahol körülbelül 5 napig eláll
A dáliák ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek, bár gondosan figyelnie kell a levéltetvek megjelenését, és szükség esetén azonnal be kell avatkoznia. Fontos leküzdeni őket, mert dália mozaikot hordozhatnak, amely növekedési visszamaradást idéz elő, és uborka mozaikot, amely sárga foltokat mutat a leveleken.A beteg példányokat ki kell ásni és elégetni, hogy ne váljanak betegségek terjedésének forrásává.Esősebb, párás nyarakon a növényt megtámadhatja a szürkepenész
1. Ősszel, amikor az első komolyabb fagy nehezedik a légi részen, ez jelzi, hogy ideje kiásni a tuskókat.Erre a célra a legalkalmasabb a vasvilla, amellyel először kissé lazítsd meg a talajt a növény körül
2. A hajtást körülbelül 10 cm-re lerövidítjük, és 10 napig szellőző helyen hagyjuk száradni.
3. Amikor a tuskókat előszárítottuk, rázzuk le a felesleges talajról, majd a gyökerekkel felfelé rendezzük el, enyhén nedves tőzeggel vagy fűrészporral megszórva, nehogy kiszáradjanak.Célszerű egy órára gombaölő oldatba áztatni.
4. A tuskókat a fajta nevével vagy a virágok színével látják el. Télen át fagymentes helyiségben, körülbelül 5 °C hőmérsékleten tároljuk, időnként ellenőrizve állapotukat. Ha túlzottan kiszáradnak és ráncossá válnak, enyhén permetezni kell, a kórokozók által érintett példányokat pedig azonnal el kell dobniA tavaszi ültetés során a tuskókat úgy oszthatjuk szét, hogy minden töredéken legyen legalább egy jól fejlett bimbó.
Mi a legjobb módja a dáliák védelmének feltárás után?
A dáliák Közép-Amerikában (a napfényes Mexikóban) honosak, gyönyörű és gazdagon virágzó évelő növények az Asteraceae családból. Sajnos fagyérzékenyek és a mi éghajlati viszonyaink között nem telelnek a talajban. A dáliák téli nyugalomra való felkészítését jó előre el kell kezdeni. Nyár végén (augusztus-szeptember fordulóján) korlátozni kell a növények öntözését, hogy elkezdjék a tápanyagokat raktározni a gumókban. A dáliákat az első fagy után ássuk ki, miután a növények föld feletti részét a talajszinttől kb. 5-8 cm-rel levágtuk. Az aljzatmaradványok és a sérült gumók eltávolítása után szárítsa meg a tuskókat, majd helyezze áttört, szellős edényekbe (pl. dobozokba vagy fonott kosarakba), és szórja meg homokkal vagy földdel. A dáliákat a legjobb beltérben, körülbelül 5 °C hőmérsékleten teleltetni (nem alacsonyabb, mint 0 és nem magasabb, mint 10 °C).
- mondja Dr. Eng. Tomasz Mróz