Már évszázadokkal ezelőtt az emberek megfigyelték a növények vegetációjának ciklusait és a természetben végbemenő időjárási változásokat. Így már jól megértették azokat az alapvető természeti törvényeket, amelyek ma is számos támpontot adhatnak egy egész éves kertgondozási tervhez. Lengyelország volt az első ország, ahol a 15. század óta feljegyzéseket vezettek a fenológia, vagyis az időjárás évszakos változásai és a növények és állatok életében előforduló időszakos jelenségek közötti összefüggést vizsgáló tudomány területén.
Fenológiai évszakok
A csillagászati naptárban a tavasz március 21-én kezdődik, a nappal és az éjszaka egyenletének idején.A természetben, különösen a növények világában előforduló jelenségek eltérései alapján az ún. fenológiai évszakok. Lengyelország esetében nyolcat különböztettek meg:Przedwiośnie- az első ún. növénymegjelenések - virágoznak a legkorábbi évelők (pl. csikósláb) és még nem lombos fák és cserjék (pl. somfa)kankalin- virágzik az egyidejűleg levelező fák és cserjék;tavasz- leveles fák és cserjék virágoznak;kora nyár- a kalászosok virágzásától a korai gyümölcsérésig;nyár- a kalászosok és a gyümölcsök beérnek, a hársfák virágoznak;kora ősz- késői gyümölcs érik;ősz- a sárguló és lehulló levelek időszaka (teljes ősz - aranyszínű és késői - lombtalan);tél- vegetatív pihenőidő
A fenológiai megjelenések időpontjának hazánk térképére történő felrajzolása után képet kapunk az egyes régiókban az évszakok sorrendjéről és időtartamáról. Ezek az ún izofén térképek, amelyek azt mutatják, hogy a leghosszabb kora tavaszi időszak a B alti-, az Odera és a Visztula-vidéken fordul elő.A tavasz legkorábban Wielkopolskán, legkésőbb pedig a Mazuri-tóvidéken kezdődik.
Tenyészidőszak
A tenyészidőszak hossza közvetlenül összefügg a fenológiai időszakok megjelenésével és időtartamával. Nyugat-Wielkopolska, a Sziléziai-alföld és a Sandomierz-medence esetében ez 220 nap, az ország középső részén 200-210 nap, a Mazuri-tóvidéken pedig több mint 190 nap. A vegetációs időszak a legrövidebb a hegyekben. A csúcsokon egy tucat napra korlátozható.
Pontatlan tavasz
Sajnos a természet nem enged a dátum nyomásának, így a tavasz ritkán érkezik időben. Néha túl korán, néha túl későn, és ez persze nem közömbös a növények fejlődése szempontjából, mert számukra a napsütéses napok száma és a levegő hőmérséklete számít. Ezért a levélrügyek és a virágok (fenológiai fázisok) nagyon eltérő időpontokban jelenhetnek meg, és még nagyobb a különbség, ha hazánk egyes régióit hasonlítjuk össze.
Ideje elkezdeni a szezont
Ha alaposan megnézzük a növényeket, akkor ez alapján meg tudjuk határozni, hogy milyen kertészeti munkákat érdemes elkezdeni. Kora tavasszal virágozni kezdenek az első téli ólak, hóvirágok, hóvirágok és tavaszi hóviharok. Kora tavasszal a szépen virágzó kökörcsin, forzitia, tulipán, nárcisz és zafír mellé fokozatosan gyümölcsfák és cserjék csatlakoznak, a fiatal egres levelei pedig buja zölddel ragyognak. Amikor a levegőben megérezzük a gőgös kankalin, a sárga kéreg és a kökényszilva édes illatát, az azt fogja jelenteni, hogy végre eltávolíthatjuk a dísznövényekről a téli takarót, a veteményesben pedig ideje a földbe vetni, többek között borsó, cékla és spenót. A kora tavasz a rózsák metszésének ideje is, hogy eltávolítsuk az elh alt fás részeket és lerövidítsük a régi hajtásokat.
Az orgona illata a levegőben, valamint az alma- és cseresznyefák buja virágzása jelzi a tavaszi szezon beköszöntét.Ez azt jelenti, hogy ideje ültetni. Az évelő és egynyári növények ekkor a talajba kerülhetnek. Az árnyékos állományokban aromás fagyok nyílnak, a berkenye kibontja rügyeit. Május közepe után a fagyveszély elhanyagolható, és a növények lassan megkezdik a nyári szezont.
