Díszkert: évelő növények felosztása
A befejező tenyészidőszakot az évelő ültetvények tisztítására kell használni. Különös figyelmet kell fordítani azokra a növényekre, amelyek a szezon során az öregedés jeleit mutatják.Az évelő növények megfiatalításának egyik módja a növények felosztásaEgyes esetekben az ún. a rövid életű fajok, mint például a tengerparti zsigerek vagy a nagy jáster, az öregedés jelei 2-3 év termesztés után is megfigyelhetők
A legtöbb faj 4-6 év után igényel fiatalítást, de néhány, pl.a szerzetesség vagy a baptisia sok évig nőhet egy helyen anélkül, hogy elveszítené díszítő értékét. Az évelő növények elosztásának egyik legjobb időpontja szeptember és október fordulója.Ekkor a legtöbb évelő kezdi elveszíteni a légi részét. A pontyokat kiássuk, megtisztítjuk a talajtól és az elh alt szövetektől, majd kisebb részekre osztjukSzámuk a ponty méretétől és szükségleteinktől függ, általában 2-8-10 fiatal növény. egy pontyból nyerték. A kisebb pontyokat késsel szaggatjuk vagy vágjuk fel, míg a nagyobbakat egy erős ásóval érdemes szétválasztani. Osztás után a pontydarabokat állandó helyre ültetik, ugyanabban a mélységben, ahol korábban nőttek.
Az ültetési sűrűség függ a faj növekedési ütemétől és attól, hogy milyen gyorsan szeretnénk dekoratív hatást elérni, és meddig nevelünk ezen a helyen.A túl sűrűn ültetett évelőket hamarabb újra le kell választaniFajtól függetlenül mindig jól előkészített, jó szerkezetű (túl nehéz, homokkal lazított) talajba ültessük könnyű agyaggal megerősítve), trágya vagy komposzt hozzáadásával.Az évelők és más növények jó fejlődésének alapfeltétele az ültetés előtti jó talaj-előkészítés.
Erkélyek és teraszok szeptemberben
Egynyári növényeket szállítunk
A hónap végéig rendszeresen öntözzük és többkomponensű műtrágyával kiegészítjük az összes még szépen virágzó egynyári növényt, pl.: folyamatosan virágzó begónia, petúnia, zsálya, zsálya, verbéna. Nem etetjük azonban az általunk télen tárolni kívánt évelő növényeket, pl. pelargonium, fukszia, datura, kagyló, Lycanthus Rantonnetta (kék nadálytő), hogy könnyebben bejussanak a nyugalmi időszakba.Még mindig rendszeresen öntözzük őket, bár a hidegebb napok miatt sokkal kevésbé, mint korábban.
Növények védelme a betegségek ellen
Védjük a növényeket a gombás betegségek ellen, mert a hűvös reggelek és esték kedveznek például a szürkepenész és a penész kialakulásának. A fertőzés első tüneteinek megjelenése után a növényeket a lehető leghamarabb megfelelő vegyszerrel kell permetezni (kis kiszerelésben kaphatók) a szórólapon található utasítások szerint
Vágja le a hajtásokat
A hónap végén jelentősen levágjuk a beltérben telelő növények hajtásait. Ez vonatkozik például muskátlira, fuksziára, nadályra, tibuchinra, ezüstösre, datura (brugmansji), ólomra és másokra.
Fák és cserjék: lilák színes levelekkel
A bodza Sambucus nigra egy népszerű cserje, amelynek természetes elterjedési területe Európát, Észak-Afrikát, a Kaukázust, Kis-Ázsiát és Lengyelországot fedi le. Tápanyagban nagyon gazdag helyen fejlődik a legjobban.Ez tekinthető az ún nitrogén index, amely megmutatja, hogy a talaj mekkora mennyiségben van ebben a nagyon fontos tápanyagbanSok kerti fajtája van, de a legnépszerűbbek a színes levelűek
Az 'Aurea' krémfehér, csillag alakú virágokkal és intenzíven aranysárga levelekkel, valamint a 'Black Beauty' bordó-lila levelekkel és rózsaszín virágokkal igen lenyűgöző a kertekben. Mindkettő tökéletes a színkombinációhoz, egymás mellé ültetve pedig csodálatos kontrasztot alkotnak leveleik sárga és lila színével. nitrogén és kalcium.
Gyümölcsöskert: kiváló gyümölcs a karmesterkoronákról
A múltban a kerteket a szétterülő koronás gyümölcsfák ur alták, amelyek alatt menedéket lehetett találni az eső vagy a nap elől.Jelenleg azonban, amikor a fák nem nőnek olyan erősen, mint régen, a koronájuk alakja is megváltozottAz üst vagy a csésze koronája feledésbe merült. Ma az alma, körte és más fajok számára leginkább ajánlott korona az egyvezetős orsókorona.
A korona e formájára jellemző a többé-kevésbé karcsú alakA fa alakja ilyenkor kúphoz vagy karácsonyfához hasonlítson. Az ilyen korona legnagyobb előnye a kis helyigénye.Ennek a koronának a kis mérete ellenére a hozamok nagyon jó minőségűek.
Tekintettel arra, hogy a korona felül keskeny, alul széles, a nap minden gyümölcsöt elér, és a termés megnőtt és megfelelően színezettA termések általában napfénynek kitéve több cukrot tartalmaznak, ezért édesebbek, mint a napfényt nem érő fák gyümölcsei. A gömbölyűbb formájú natúr koronáknál sok gyümölcs található az árnyékolt korona közepén, ami azt jelenti, hogy érett állapotban is zöldek, savanyúak és nem túl ízletesek
Zöldség: ősszel rebarbarát ültetünk
Kevesen tudják, hogy a rebarbara tavasszal és ősszel is ültethető, de ez utóbbi kifejezés kedvezőbb.Az ősszel ültetett növények jobban gyökereznek, hamarabb kezdik a tavaszi vegetációt és az első évben sokkal jobb állapotban vannak, mint a tavasszal ültetett növények. A rebarbara ehető része a levélnyél, ami őszi ültetés esetén már áprilisban fogyasztható
Felbecsülhetetlen értékű vitaminforrás, különösen, ha hiány van a tavaszi zöldségekből. A savak (azaz alma és citromsav) jelenléte pozitívan befolyásolja közérzetét és frissítően hat. A rebarbara szára a C-vitamin kiváló forrása is. A rebarbara nem rendelkezik magas éghajlati és talajigényekkel.
Beindítja a vegetációt, amint a hó elolvad és a talaj 5 cm mélységig felolvad. A rebarbara viszont sok vizet igényel, mivel érzékeny az időszakos szárazságra.Ha a műtrágyázásról van szó, akkor az otthoni termesztésben, kertekben és veteményesekben gyakorlatilag nem szükségesAz őszi trágyával történő trágyázás az ágyásba ültetés előtt előnyös
Ezután a következő termesztési években háromévente trágyát vagy egyéb szerves trágyát (pl. komposzt) lehet kijuttatni a sorközökbe szórva.A rebarbara termesztésének legjobb módja a vegetatív szaporítás pontygal (vagyis a növény föld alatti részével). A palánták előkészítésére a 4-6 éves növények gyökere a legalkalmasabb.A tuskókat ki kell ásni a talajból, majd szét kell választani úgy, hogy mindegyik résznek legyen legalább 1 rügye és 1-3 gyökere.
Az így előkészített palántákat csak másnap ültetjük ki a talajba, amikor a vágások felülete kiszárad - így csökkentjük a kórokozók általi fertőzés veszélyét. Arról se feledkezzünk meg, hogy a rebarbarát úgy kell mélyre ültetni, hogy a csúcsrügyek 2-3 cm mélyen legyenek. Az ültetés után nyomja meg a talajt a palánta körül. A tipikus sortávolság 1,2x1,2 m.
