Japánszilva , bár Lengyelországban még kevéssé ismert, egyre nagyobb szimpátiát nyer a kertészkedés szerelmesei körében. A fa koronájának eredeti, egzotikus formája, valamint a gyümölcs színeinek vonzó és gazdag palettája nagyra értékelik. Ezek a tulajdonságok a japán szilvafákat a kert rendkívül dekoratív elemévé teszik. Ismerje meg ajapán szilvafajtákat, amelyek a legjobbak az amatőr termesztéshez, és tekintse meg ajapán szilvatermesztését a telken. Itt van minden, amit a japán szilváról tudni kell!
Japán szilva - Prunus salicina
Japán szilva(Prunus salicina) egy faj, amely Kínából származik, és nem, ahogy a neve is sugallja, Japánból. Kínában ez a szilvafaj a természetben előfordul a vadonban. Körülbelül 300-400 évvel ezelőtt kezdték el termeszteni a vadon termő kínai szilvát Japánban, ahol dísz- és gyümölcsnövényként igen népszerűvé váltak. Japánból hozták az USA-ba, ahol japán szilvának hívták. Ott olyan népszerűvé váltak, hogy szinte felváltották a hagyományos hazai szilvát (Prunus domestica). Atenyésztési fejlődésnek köszönhetően a japán szilvafaEurópába is eljutott, ahol főleg a mediterrán országokban terjedt el. A japán szilvát először az 1970-es években hozták Lengyelországba.
A japán szilvafa egy közepes méretű(3-5 m magas) gyümölcsfa, amely nagyon korán kezdi a tenyészidőszakot. Márciusban kezd virágozni. A hazai szilvafától keskenyebb, hosszabb és fényesebb levelekkel különbözik, hajtásai simák (nem mohosak). A japán szilva gyümölcseitfényes, nagyon rugalmas és vékony héj jellemzi, széles színválasztékkal: a sárga-fehértől a narancson át a lazacon, a gesztenyebarna-tengerészkékig a majdnem feketéig. Gyümölcsei tartósabbak, mint a hagyományosan termesztett hazai szilva termései, nem érzékenyek a rothadásra, dagasztásra
A Lengyelországban termesztett japán szilvafajtákeurópai szilvafajták hibridjei. A nemes fajtákat alech bázisra oltják, aminek köszönhetően megnőtt a fagyállóságuk. A nagyszámújapán szilvafajták közül az amatőrlegjobb termesztésre a kerteinkben a 'Kometa', 'Shiro', 'Santa Rosa' és 'Vanier' a legjobb.
Japán szilva 'Kometa'- ez a japán szilva orosz változata. A fa fagyálló, ritkán betegszik meg, gyenge növekedés jellemzi.Az ültetést követő második évben termést hoz, a termés bőséges, rendszeres. A virágbimbókat, korai fejlődésük ellenére, ritkán károsítják a fagyok. Ennek a fajtának a termése gömb alakú vagy enyhén megnyúlt, az arc 1. és 2. évtizedében érik. A gyümölcs héja sárga, erős, intenzív vörös és gesztenyebarna pírral, néha enyhén foltos.
Japán szilva 'Shiro'- ez az Egyesült Államokban nemesített fajta. Ennek a fajtának a fái közepesen erősen nőnek, gömb alakú koronát alkotnak, hosszú kilógó hajtásokkal. Bőségesen és rendszeresen hoznak gyümölcsöt, ha megfelelő beporzó, például „Santa Rosa” közelében termesztik. Túl sok termés esetén vékonyítani kell a gyümölcsöket, nehogy összetörjön. A 'Shiro' fajtát nagy (40-50 g) és ízletes gyümölcsei miatt értékelik, amelyek július közepétől augusztus elejéig érnek. Szív alakúak, zöldessárga bőrük finom fehér bevonattal van borítva. A gyümölcshús lédús, édes-savanyú, enyhén aromás.A fáról leszedett gyümölcs hűvös helyen legalább 7 napig eláll. A mi körülményeink közötta japán szilva legkevésbé megbízhatatlan fajtája
Japán szilva 'Santa Rosa'- a japán szilva egy másik amerikai fajtája. Ennek a fajtának a fák növekedése nagyon erős, karcsú koronát hoznak létre, magas hajtásokkal. A 'Santa Rosa' fajta nem igényel beporzót, öntermékeny fajta. A körülbelül 50 g súlyú gyümölcs augusztus elején érik. Alakjuk ovális vagy enyhén szív alakú. A bőr rózsaszín-vörös, viaszos bevonat borítja. A hús sárga, rózsaszín elszíneződéssel, édesen savanyú és lédús.
Japán szilva 'Vanier'- Mérsékelt növekedésű kanadai fajta. Bakteriális rákkal és a kőfák barna rothadásával szemben ellenálló fajta. Termése nagy (40-50 g) gömb alakú, sárga vagy sárgás-narancssárga, rózsaszín-piros pírral. A hús sárga vagy rózsaszínes, puha, lédús és nagyon aromás.
A japán szilvatermesztés Lengyelországbannem jelent nehézséget, mert talaj- és agrotechnikai követelményei hasonlóak az európai szilvához. Az egyetlen problémajapán szilva alacsony hőmérsékletre való érzékenysége , különösen kora tavasszal. Klímazónánkban a japán szilva nagyon korán (március) virágzik, ami azt jelenti, hogy a virágbimbók ki vannak téve a fagy okozta károknak.
A -20 °C alá süllyedő hőmérséklet károsíthatja a fát, az ágakat és az ágakat. Az alacsony hőmérsékletre való érzékenység miattjapán szilvafák a legalkalmasabbakLengyelország nyugati és délnyugati részén. Ezeken a területeken a tél enyhe, a vegetációs időszak pedig hosszú és meleg.A japán szilvafákatlegjobb tavasszal ültetni az alacsony hőmérsékletre való érzékenységük miatt. A rügyek kifejlődése előtt fákat ültetünk. Egy későbbi időpont károsíthatja őket.
A japán szilvafákeurópai rokonaikhoz hasonlóan nagy vízigényűek, és nagyon jól bírják az időszakosan magas talajvízszintet. Jól nőnek azokon a területeken, ahol tavasszal sok csapadék esik. Termékeny, könnyű és levegős talajt igényelnek. A legalkalmasabbak az agyagos, homokos vályog és löszös talajok.
A japán szilva legtöbb fajtájaidegen beporzót igényel, hogy gyümölcsöt hozzon. A beporzók a japán szilva vagy az alech más fajtái is lehetnek. Sajnos a hagyományosan itt termesztett hazai szilvafajták nem alkalmasak beporzóknak. Ezért, ha japán szilvát ültet a telken, ültessen a közelébemásik japán szilvafajtábólvagy ałycz fát, vagy válasszon egy öntermékeny 'Santa Rosa' fajtát.
A japán szilva termesztésekor ugyanazok a betegségek és kártevők fordulhatnak elő, mint az európai szilva termesztésekor. japán szilvalegveszélyesebb betegségei a következők: szürke szilva, a gyümölcsfák bakteriális rákja és a kőfák barna rothadása.A japán szilvaleggyakoribb kártevőjea szilvagyümölcs
MSc Eng. Agnieszka Lach