P:Ismét krizantémot fogok ültetni a temetőbe. Sajnos minden alkalommal megrohadtak újabb eső után. Melyik fajta lesz a legtartósabb?
O:A kisvirágú krizantémok tovább tartanak, mint a nagyvirágúak. A kis virágok nem halmozzák fel az esővizet, így súlya alatt nem törnek el és nem rothadnak el olyan gyorsan, mint az utóbbiRáadásul a földbe ültetett kisvirágú fajtáknak is van esélyük túlélni a telet. Ha cserépben hagyják, nem élik túl a fagyot, és akkor újra kell őket ültetni.
P:Van egy telkem egy régi erdőben, egy dombon. A talaj homokos, semmi sem nő rajta. Ráadásul az esővíz azonnal lefolyik róla. Hogyan tudom megjavítani?
O:Mindenekelőtt az aljzatot ki kell egészíteni fogszuvasodással
- Ebből a célból kb. 7 kg komposztot kell hozzáadni 1 m² felületre.Ezt az eljárást a legjobb kora tavasszal elvégezni
- Ezután 2-3 havonta dúsítsa a talajt új adagokkal - 1 m²-enként 1-2 kg elegendő.
- Ebben az évszakban 1 m²-enként 4-6 kg trágyát célszerű kijuttatni
A homoktalaj dúsítása munkaigényes és természetesen nem esztétikus, de a vízviszonyok, a talaj szerkezete és a tápanyag mennyisége az első évben jelentősen javulni fog. Rendelhetünk őrölt agyagot és savtalanított tőzeget is - ezek is javítják a talaj minőségét
P:A kertemben lévő növények nem fejlődnek jól. Szerintem ez a rossz talaj kérdése. Hogyan lehet a legjobban mintát venni a teszteléshez?
O:15-20 talajmintát veszünk a kertben véletlenszerűen kiválasztott helyekről (minél nagyobb a kert, annál több mintát veszünk). Itt vannak a szabályok.
- Kerüljük a vakondtúrákat, a műtrágyázás utáni helyeket, de azokat a mélyedéseket is, amelyekbe esővíz folyik.
-Heves esőzés vagy hosszú aszály után nem gyűjtünk mintát
- A talajmintát spatulával kell kiásni, 25 cm mélyről (kb. 2 csésze).
- Az összes összegyűjtött mintát vödörbe vagy talicskába helyezzük, majd óvatosan összekeverjük.
- A kapott keverékből 0,5 kg-ot kiveszünk és elküldjük az Országos Vegyi és Mezőgazdasági Állomásra, ahol a pH, makro- és mikroelemek és egyéb anyagok elemzését elvégzik (további megrendelő kérésére).
P:A kertemben igyekszem természetes gyógymódokat használni. Milyen műtrágyákat használhatok ősszel?
O:A ló- vagy tehéntrágya a legjobb, mivel ezek tisztán növényevő állatok.Sertéstrágya nem ajánlottA természetes műtrágyával történő takarmányozást november végéig kell elvégezni
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete értelmében december 1-től február 28-ig nem használható fel. Az őszi műtrágyázást hűvös és szélcsendes napon kell elvégezni. Ha nehéz talajunk van, a trágyát 15 cm mélyre ássuk, ha könnyű - 20 cm.
Természetes műtrágyák préselt granulátum formájában kaphatók a kerti boltokbanNem olyan munkaigényesek, mint a saját készítésű műtrágyák. És ami a legfontosabb, nem bocsátanak ki jellegzetes, intenzív szagot.
P:Egy éve 3 csirkét nevelek. Használhatom az ürüléküket műtrágyaként? Sok készítményt kipróbáltam, de azt hallottam, hogy saját készítménnyel környezetbarátabbak. Hogyan készítsünk pónit helyesen? Kifizetődő saját kezűleg csinálni?
O:Elméletileg igen, de az ilyen műtrágya nagyon munkaigényes.
- 2 kilogramm csirkét fel kell önteni 10 liter vízzel. Körülbelül 3 hét fermentáció után az oldat használatra kész (a felszínen megszűnik a buborékképződés).
- A hordónak árnyékos helyen kell lennie, távol az otthontól és a szomszédoktól. Nagyon intenzív és kellemetlen szagot áraszt.
- Hígítsa fel az oldatot a növények öntözése előtt - 1 liter készítmény 20 liter vízhez. A póni trágyázás szezononként legfeljebb háromszor alkalmazható.
Használatakor ügyeljen arra, hogy ne fröccsenjen ki a levelekre.A madártrágya nagyon koncentrált, és megégetheti növényeinket és teljesen elpusztíthatja azokat.