Az ibolya-kék virágfülek, az ezüstszürke levelek és az intenzív illat a Lavandula angustifolia-t az egyik legszebb nyári virágzó növényré teszik. A mediterrán vidékeken őshonos kis cserje a kék és a lila különböző árnyalataival, de rózsaszín és fehér virágokkal is rendelkezik. Csak a különböző levendula példányok egymás mellé ültetésével számíthatunk érdekes színhatásokra a kedvezményre. A napozni szerető növény bátran kombinálható bájos kompozíciókba más fűszernövényekkel is, mint a kakukkfű, a gesztenyebarna, a rozmaring és a zsálya, valamint évelő dísznövényekkel, cserjékkel, évelőkkel.
A levendula kombinációi, például a kék 'Munstead' fajta, fehér és rózsaszín virágzó kis bokor vagy ágyás rózsával kivételesen vonzóak. Bájos képet kapunk, ha levendulát ültetünk egy magasan növő rózsa tövébe. A fa és a levendula között azonban körülbelül 50 cm távolságot kell tartani, hogy a növények ne zavarják egymást, és versenyezzenek a napfény eléréséért. Ráadásul a rózsa szilárd trágyázást igényel, a levendulát pedig nagyon szerényen etetjük, mert kedveli a meglehetősen kopár, tápanyagban szegény talajt. Az évelő virágok és a levendula vonzó elrendezéseket hozhat létre, amelyeket a gyönyörű színjáték különböztet meg. A rózsaszín, lila és fehér árnyalatú virágágyás, mint például a Nepeta macskamenta, a Salvia nemorosa zsálya, a Geránium muskátli és a Gypsophila, romantikus aurájával gyönyörködtet. Ezzel szemben az Oenothera ligetszépe, a Verbascum mullein és az Achillea cickafark sárga virágzata erős kontrasztot alkot a levendula kék füleivel.
A levendula cserépben is nagyon jól néz ki. A kompakt habitusú fajták, mint a sötétkék 'Dwarf Blue' vagy a világos rózsaszín 'Loddon Pink', különösen alkalmasak ilyen termesztésre. Nem nehéz megcsodálni az itt kevéssé ismert Lavandula stoechas sötétlila virágzatát, melyet látványos rózsaszín-ibolya virágkoronák koronáznak meg. Sajnos ez a gyönyörű faj nem nagyon ellenáll a fagynak.
A hajtások rendszeres levágása - lehetőleg tavasszal - gyönyörű formát kölcsönöz a levendulának, és elősegíti a gazdagabb virágzást. Vágja le a hajtásokat körülbelül a felére. Nem szabad azonban olyan helyen levágni a hajtásokat, ahol már erősen fásodtak, mert a levendula nem szereti és nagyon beteg lehet. A cserje legjobban vízáteresztő, homokos talajban érzi magát, kis agyag- és humuszkeverékkel, fekvése reggeltől estig legyen napos.