Zöldség
A veteményeskertem 240 m² és 6 téglalap alakú ágyásra van osztva. Minden évben sokféle zöldséget termesztek rajta, vetésforgót, vetésforgót és közbevetést alkalmazva.
A veteményeskertemben teljesen lemondtam a műtrágyákról. Csak szerves, azaz trágyát, komposztot és zöldtrágyát használok. Időnként kész, megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező készítményeket is használok.
Zöld műtrágyák
Köztes növényként zöldtrágyát vetek. 6 évente csinálom valamelyik pályán. Ezután a parcella felébe az egyik papillós növényt (mezei növény vagy tavaszi bükköny), a másik részre növénybetegségeket megelőző növényeket - fehér hajdina, facélia vagy körömvirág - vetek.A szakirodalomban azt olvastam, hogy a zöldtrágyák természetesen humusszal gazdagítják a talajt. Valóban, tapasztalatból mondom, hogy ez igaz.
Háromévente, mindig ősszel etetem a veteményeskertet 3-5 kg/m² komposzttal. Megpróbálom alaposan kiásni az ágyás talajával.
A tavaszi munkákat általában március végén vagy április elején kezdem, amint fagyos a talaj. Ezután kiegyenlítem és fellazítom a termőtalajt, hogy elkerüljem az értékes víz elvesztését. Ez a kezelés elpusztítja a gyompalántákat is, amelyeknek általában már van idejük kicsírázni.
Ültetés
Közvetlenül a magvetés vagy a palántaültetés előtt ismét fellazítom a talajt (kb. 5 cm mélységig), és megjelölöm a sorokat. Majd fokozatosan vetem el az egyes zöldségfajtákat. Ökológiai kertet vezetek, ezért minden munkámat a biodinamikus naptár ajánlásaihoz igazítom. Ha süt a nap és száraz, akkor rendszeresen öntözöm a palántákat és a palántákat, amíg a növények meg nem gyökereznek.Szezonban igyekszem a zöldségeket biokészítményekkel is öntözni
Évente ellenőrzöm a talaj pH-értékét. Ha a pH 5,5 alá esik, ősszel beszórom a talajt magnéziummésszel.
Krzysztof Grzmil
