Megkezdődött a tavasz. Mielőtt elkezdjük a műtrágyázást, érdemes ellenőrizni kertünk talajának állapotát. A talaj állapotának javításával megkönnyíthetjük növényeink életét, és rákényszeríthetjük őket a szállított ásványi anyagok felhasználására a még jobb növekedés és fejlődés érdekében.
Sajnos a lengyelországi talajok állapota folyamatosan romlik. A talaj termékenysége több okból is csökken, többek között a vetésforgó hiánya (azonos növények folyamatos termesztése ugyanazon a helyen), a szerves trágyázás hiánya, valamint a vegyszerhasználat miatt is. Ez a probléma nem csak a mezőgazdasági területeket érinti, hanem az otthoni és vetési kerteket is.Érdemes tehát a talaj termőképességét befolyásoló tényezőket szemügyre venni, mert ezek határozzák meg növényeink növekedési erejét, egészségi állapotát, valamint a trágyázás hatékonyságát
Különbség a fáradt talajban termesztett és huminsavakkal trágyázott eper között
3 olyan tényezőt tudunk megjelölni, amelyek meghatározzák a talaj termőképességét és befolyásolják a műtrágyázás hatékonyságát, és ennek eredményeként a kapott termést. Ezek a következők: talaj pH-ja, humusztartalma és talajszerkezete. A rossz pH-szint, a humusz hiánya és a rossz víz-levegő arány sok tápanyag elérhetőségének gátlásához vezet.
A talaj pH-ja jelentősen befolyásolja a tápanyagok elérhetőségét, a gyökérrendszer fejlődését és a növények növekedését. Savanyú talajokon nagyon gyorsan növekszik a könnyen hozzáférhető mangán és alumínium koncentrációja, amelyek nagy mennyiségben mérgezőek a növényekre és rontják a termés minőségét. Ne feledjük azonban, hogy vannak többé-kevésbé acidofil növények. A hozzávetőleges üzemszükségleteket az alábbi táblázat írja le.
Ennek legegyszerűbb módja egy Hellig savmérő használata. Egy kis talajmintát teszünk egy tányérra mérőskálával, majd összekeverjük Hellig folyadékkal. Egy idő után a minta színe megváltozik, ami jelzi a reakcióját.
Lengyelországban a legtöbb talaj savanyított vagy kevésbé. Ezért a talaj meszezése nagyon fontos agrotechnikai eljárás. Javítja a talaj fizikai-kémiai tulajdonságait, a tápanyagok hozzáférhetőségét és a talaj szerkezetét. A mészellátással semlegesítjük a túl savas talaj pH-értékét. A meszezés legjobb időpontja az őszTúl lúgos kémhatású talaj esetén a talaj savanyítását alacsony pH-jú tőzeggel vagy ásványi műtrágyával, mint pl.ammónium-szulfát
A talaj humusztartalma az egyik legfontosabb termőképességet meghatározó, a növények növekedését, termését és minőségét befolyásoló tényező. A humusz befolyásolja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, meghatározza annak szerkezetét, valamint a szorpciós és pufferelő tulajdonságait. A növények fejlődésére gyakorolt közvetlen serkentő hatása is nagyon fontos
A talajhumusz nagyon összetett vegyület, sokféle színű frakcióból áll, vízben oldódik és könnyen mineralizálódik. A humusz fő összetevője a huminsav. A humusz képződése és lebomlása folyamatos, de lassú folyamatA humusz természetes kötőanyagként a talajszemcséket nagyobb és tartósabb talajhalmazokká tapadja össze. Ennek köszönhetően a talaj tartós csomós szerkezetet kap, ami a termékenység alapja
A huminsavak a magas kationcserélő szorpció, oxigéntartalom és nagy vízkapacitás miatt pozitívan befolyásolják a talaj termékenységét és a növények növekedését. Van egy hosszú lista előnyeikről:
Az alábbi diagram a huminsavak hatását szemlélteti:
A huminsavak hiánya miatt a víz és az ásványi anyagok kimosódnak a talajba
A huminsavakkal történő műtrágyázás kulcsfontosságú kezelés a kertben a talaj jó állapotának megőrzésében. Többféle huminsav forrás közül választhatunk
Alaptrágyázás komposzttal és trágyával. A huminsav tartalom azonban nem túl magas bennük, ráadásul gyors mineralizációs folyamat megy végbe, melynek hatására a szerves anyagok még a talajba jutás előtt mineralizálódnak.
A huminsav leghatékonyabb forrása a leonardit alapú szerves-ásványi műtrágyák. Ez egy ásvány, amely a tőzeg és a lignit köztes formája. A leonardit lerakódások a szerves anyagok több tízmillió éves humifikációjának eredménye. Használatával bioaktív huminsavakkal látjuk el a talajt, amelyek nagyon gyorsan beindulnak a talajbanA leonardit alapú műtrágyára példa a Rosahumus. Egy kilogramm Rosahumus annyi huminsavat tartalmaz, mint 30 tonna trágya. Ez a műtrágya jól oldódik a vízben, és a talaj öntözésére vagy permetezésére használják. "
A talaj termőképességét befolyásoló harmadik tényező a talaj szerkezete. A telkeken és kertekben általában előforduló problémák a túl homokos vagy túl agyagos talaj. Mindkét problémára hatékony megoldás a huminsavak ellátása, amelyek humuszt termelnek, amely a talaj csomós szerkezetét hozza létre.
A jobb oldali ábra azt mutatja, hogy a rendellenes szerkezet hogyan gátolja a növények növekedését.
" A huminsavak hiánya a homokos talajban a víz és az ásványi anyagok rossz visszatartását eredményezi - ezek lefolynak a talajba, ezért a növény gyökerei nem érik el őket. Az olyan műtrágyák használatával, mint a Rosahumus, aktív huminsavakat biztosítunk, amelyek ragadósabbá teszik a talaj szerkezetét és értékesebb összetevőket tartanak vissza. Az így megnedvesített és táplált talaj sokkal jobb környezet a növények számára. "
Az agyagos talaj általában tömör és kemény – sem levegő, sem víz, sem ásványi anyagok nem tudnak behatolni. Az ilyen talajban a növények nemcsak tápanyagoktól, hanem növekedési helytől is megfosztanak. Gyakran találkozunk hasonló problémával olyan területeken egy házépítés után, ahol a talaj mélyebb rétegeiből agyagot ástak ki és szórtak a felszínre.A Rosahumus műtrágya által az ilyen talajba juttatott huminsavak szellőző hatásúak - a víz és a levegő mélyebbre juthat, a növények teret nyernek a fejlődéshez.