Zavaró tüneteknél, mint például elszíneződés és foltok a leveleken, a növények hervadása vagy növekedésük gátlása, általában gombás betegségre vagy kártevőre gyanakszunk. Az ok azonban gyakran egyszerűena növények trágyázásának hibáiés a kapcsolódómakro- és mikrotápanyag-hiányokNézze meg, hogyan lehet felismerni ezeket, és hogyan segítheti a növényeket ilyen helyzetben.
Levélklorózis - a levélerek közötti morzsa sárgás elszíneződése. Ebben az esetben fiatal leveleken fordul elő, ami vashiányra utalhat
Makro- vagy mikroelemek hiányamég a növények megfelelő trágyázása mellett is előfordulhat. A hiány oka lehet az időjárási viszonyok (pl. heves esőzéskor egyes tápanyagok a talaj mélyebb rétegeibe kimosódnak), a talaj nem megfelelő pH-értéke (pl. a túlzott savasodás csökkenti többek között a kalcium és magnézium felszívódását) vagy a talaj károsodása. a növény gyökérrendszerét a kártevők, átültetéskor vagy talajlazításkor. A hiányosságok oka lehet az egyes tápanyagok nem megfelelő arányánakvagy az egyik összetevővel történő túltrágyázásnak isPéldául a túlzott káliumtrágyázás megnehezíti a növények magnéziumfelvételét.
Tápanyaghiány esetén megfelelő ásványi műtrágya kijuttatásával levél- vagy talajtrágyázás formájában gyorsan tudunk segíteni a növényeken. Először azonban meg kell tanulnunk felismernimik az egyes makro- és mikroelemek hiányának tünetei .
Makrotápanyag-hiányok a növénytrágyázásban
Az NPK képletben találhatómakroelemek helyes aránya (nitrogén, foszfor, kálium) elengedhetetlen a növények életéhez és növekedéséhez. Ezek a legtöbb műtrágya keverék alapvető összetevői a kerti növények számára.
A nitrogéna növekedésükért és a levélszínükért felelős növények fontos eleme, főként a növekedési fázisban szükséges. Nitrogénhiány esetén a növények lassan növekednek, legyengülnek, a levelek világosabbá válnak és sárgulnak. Ezek az elszíneződések a klorofill hiányához kapcsolódnak, amely részt vesz a fotoszintézis folyamatában. A nitrogénhiány gyakori tünete a szárszövetek idő előtti elfestődése is. Ennek az elemnek a rendkívüli hiánya a levéltöredékek sárgásbarnás elszíneződését okozhatja, az idősebb növényrészeken pedig a sárgás szín rózsaszínesre vagy lilára változhat (pl. a pekingi legrégebbi leveleken és a fejes káposzta esetében).
A talaj nitrogénhiányakiegészíthető nitrogén műtrágyával történő műtrágyázással.Igénytől függően a kertben a talaj savanyítására szolgálammónium-szulfát(ajánlott acidofil növényekhez, mint az azálea és rododendron, a legtöbb tűlevelű, áfonya) vagy nem savanyító talajhoz kalcium-ammónium-nitrátA természetes trágyázás hívei használhatnak csalántrágyát, amely a nagy adag nitrogén mellett káliummal is ellátja a növényeket
A nitrogénfelesleg veszélyes is lehet a növényekre , különösen, ha foszfor-, kálium- vagy vízhiánnyal párosul. A nitrogénnel túltrágyázott növények túlzottan gömbölyűek, leveleik sötétzöldek, a zöld részek túlzott fejlődése a virágzás és a termés rovására megy végbe. Az őszi időszakban a nitrogéntöbblet megnehezíti a növények nyugalmi állapotát, és fagykárnak teszi ki őket. Ezért az utolsó nitrogéntrágyázás a kertben legkésőbb júliusban javasolt. Nitrogén-túltrágyázás esetén intenzív öntözést (segít a felesleges nitrogén talajba öblítésében) és kálium- és foszforműtrágyákkal történő műtrágyázást alkalmaznak.
Foszfor- egy másik makroelem, amely fontos a növények életében. Ennek az összetevőnek a kereslete különösen nyáron növekszik meg, mivel ez határozza meg a virágok és gyümölcsök termését. A foszfor a gyökérrendszer fejlődéséért is felelős. Ha ez a tápanyag hiányzik, a növények növekedése lelassul, a levelek, a levélnyél és a szár lilás-lilás színűvé válik, a levelek megmerevedhetnek. A virágzás, a terméskötés és a magképződés is gyengébb.
Foszforhiány - a levelek lilás-vörös elszíneződése korábban jelentkezik, mint ősszel. A levelek megmerevednek, a virágzás és a terméskötés gyengébb
Foszforhiány esetén foszforműtrágyákat használnak, mint példáulszuperfoszfátAzonban nem szabad elfelejteni, hogy a foszfor a talajban való jelenléte ellenére előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre növények. Könnyen kicsapódik ugyanis kevésbé oldható formákra, túlságosan savanyú talajon, valamint nitrogéntúltrágyázáskor jelentősen csökken a biológiai hasznosulása.A talajban sem nagyon mozgékony, és közvetlenül a növény gyökereihez kell juttatni. Ezért a műtrágyák az ún precíz foszforműtrágyázás, mint példáulMicrostar PZ , amelyek sokkal hatékonyabbak, mint a klasszikus foszforműtrágyák.
Kálium- hiánya esetén a gyökerek és hajtások növekedése gátolt, levélklorózis lép fel, az idősebb levelek széle megbarnul, szélsőséges esetben a növények elhervadnak. Az olyan növények termése, mint az uborka és a cukkini, deformálódik, ízük romlik. A paradicsomon sárgás kemény foltok, zöld sarkúak, a gyümölcs íze is romlik. A talaj káliumhiánya pótolhatókálium-szulfát
Kalcium- hiánya a fiatal levelek deformációjában, a növekedési csúcsok és a virágbimbók elhalásával nyilvánul meg. Jellegzetes tüneteket okoz az egyes kultúrákban. Gyümölcs száraz rothadás lehet jelen a paradicsomon és a paprikán.Gyakori magyarázata annak, hogy a paprika miért rohad meg a bokrokon, általában összetévesztik a gombás betegség támadásával. A kalciumhiány is gyakori oka a paradicsomlevelek felkunkorodásának. A kínai kel és a saláta esetében a fejre görbülő levelek szélének barnulása figyelhető meg, míg a kelbimbóban a levelek belső barnulása figyelhető meg. A gyümölcsösökben a kalciumhiány az alma keserűfoltosságát, a körtében pedig a lucernát okozhatja. A cseresznye viszont hajlamosabb a repedésre.
" Hogyan pótoljuk a talaj kalciumhiányát? A talaj savtalanítását célzó talaj meszesítésére szolgáló műtrágyák és a növények számára elérhető kalcium biztosítására szolgáló műtrágyák fogalma összekeveredett. A meszező műtrágyák, közismertebb nevén kerti mészek vízben rosszul oldódó kalciumvegyületeket tartalmaznak. Általában kalcium-oxid vagy kalcium-karbonát. A bennük lévő kalcium gyakorlatilag nem elérhető a növények számára, és csak a talaj savtalanítására szolgál.Ha a növények kalciumhiányát szeretnénk pótolni, használjunk pl.kalcium-nitrátot "
Magnézium- hiánya a levelek hervadását és klorózisát okozza. A magnéziumhiány jellegzetes tünete a levélerek közötti morzsa sárgás elszíneződése. A tűlevelű fákban és cserjékben a magnéziumhiány először a tűlevelűek legfiatalabb növedékeinek kivilágosodásával, majd sárgulásával és barnulásával nyilvánul meg. Ez leginkább a tujákon látszik, mivel ezek különösen érzékenyek a magnéziumhiányra. Gyakran luc- vagy ciprusfákon is. Érdemes tudni, hogy a tűk barnulása ellen nem kell speciális műtrágya keveréket használni (az ilyen típusú műtrágyák jelenleg szenzációnak számítanak, és sajnos meglehetősen drágák). Csak alkalmazzamagnézium-szulfát
Mikrotápanyag-hiányok a növénytrágyázásban
Megbeszéltük a növények életéhez szükséges egyes makrotápanyagokat. A növényi kudarc ugyanilyen látható tünetei azonban megjelenhetnek olyan mikroelemek hiányában is, mint a vas, bór, molibdén, mangán vagy réz.
Vas- ennek a mikrotápanyagnak a hiánya zavarokat okoz a fotoszintézisben, ami a fiatal leveleken az erek közötti klorózis kialakulásában nyilvánul meg. Könnyen összetéveszthető a magnéziumhiánnyal. Mi a különbség? Vas hiányában a klorózis főleg a fiatal leveleken, magnézium hiányában pedig az idősebb leveleken fordul elő.
Bor- ennek hiányában a fiatal levelek szélei megsárgulnak és kiszáradnak. A rózsák barnulása a karfiolban és a brokkoliban fordul elő. A cékla termesztésében viszont a bórhiány okozhatja a szívlevél-rothadást és a száraz gyökérrothadást.
Molibdén- hiánya a fiatal levelek klorózisát is okozhatja. A karfiolban és a brokkoliban ennek a mikrotápanyagnak a hiánya következtében a levelek habosodását és az apró rózsák fokozatos szétszóródását figyelhetjük meg
Mangán- hiánya a klorózis másik oka, aminek következtében az erek között a levelek sárgulását és márványosodását figyeljük meg
Réz- hiánya a legfiatalabb levelek deformációjában és hegyük elszáradásában nyilvánul meg. Gyakran a virágok és gyümölcsök ültetése is zavart okoz.
Aamatőr növénykultúrákban a mikroelemek kiegészítéséreáltalában kész műtrágya keverékeket használnak, amelyek a makroelem tartalom mellett mikroelemekkel is dúsítottak. Ha a növény mikrotápanyag-hiányt mutat, az egy adott mikroelem nagyon nagy hiányát jelzi. Ekkor sok esetben gyors mentés érhető el lombtrágyázással koncentrált folyékony műtrágyákkal vagy ún.
Nagyon jó megoldás a baz altliszt rendszeres használata isTermészetes eredetű (őrölt vulkáni kőzetből származó) ásványi műtrágya, amely nem jelent túllépés veszélyét -trágyázás (a lisztből az ásványi anyagok nagyon lassan és csak hiányában szabadulnak fel a talajban). Ugyanakkor abaz altliszt gazdag mikroelem-készlettel látja el a növényeket, mint például: vas, cink, mangán, réz, cink, molibdén, bór és szelén.Foszfor, kálium, magnézium és nagyon nagy mennyiségű szilícium-dioxid forrása is. Az utolsó összetevő erősíti a növényeket, keményebbé teszi a töveket és ellenállóvá teszi őket a betegségekkel szembenMivel a baz altliszt nem tartalmaz nitrogént, tökéletes őszi műtrágyának. Tehát ha a vegetációs időszakban
tápanyaghiányt észleltünka növényeken, de nem tudjuk megállapítani, melyik összetevő hiányzik,használjunk baz altlisztet ősszelTökéletes minden zöldség- és gyümölcsnövényhez, valamint a legtöbb dísznövényhez.
