Biodinamikus kerta biodinamika elvein alapuló kert, amelyben természetes művelési módszereket alkalmazunk és figyelembe vesszüka holdfázisok hatását a növényekre , növekedésük és fejlődésük. A biodinamika az élővilággal kapcsolatos nézetek összessége, különös tekintettel a Földön zajló életfolyamatok és a kozmosz kapcsolatára. Ebből származik akertész biodinamikus naptárabból a feltételezésből, hogy az égitestek, különösen a hold és a bolygók elrendezése döntően befolyásolja a kerti munka hatékonyságát. De a biodinamika nemcsak naptár, hanem ajánlások is a természetes termesztési, trágyázási és növényvédelmi módszerek alkalmazására, valamint bevált receptekbiodinamikus készítményeknövényeink erősítésére.Nézd meg, milyen tudást érdemes saját kertedben alkalmazni!
A biodinamikus kert figyelembe veszi a holdfázisok növényekre gyakorolt hatását
Mióta az ember racionális lénnyé vált, elkezdte észrevenni az őt körülvevő világ és saját élete közötti összefüggéseket. Az egyik legérdekesebb kérdés a Föld és jelenségei, valamint a szomszédos bolygók kapcsolata volt. Rendszerünk két legfontosabb bolygója - a Nap és a Hold - már régóta befolyásolja a Földet. E függőségek kezdeti összefüggéseit mesékben, legendákban és közmondásokban fejezték ki. Némelyikük puszta hiedelmek és fantáziák, amelyek a megértés és a tudás hiányából fakadnak. A valószínűleg a természet megfigyelésén alapuló rész azonban ma is érvényes, és a Föld és a kozmosz tényleges kapcsolatát tükrözi.
Idővel megpróbálták rendszerezni a kozmosz hatását a Föld különböző életterületeire, beleértve a növények termesztését is.A bolygókat meghatározó egyik leglátványosabb jelenség a tenger apály- és dagálya. Ezeket nagyrészt a Nap és a Hold gravitációs ereje okozza. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy mivel ezek a bolygók olyan hatékonyan tudnak hatni bolygónk nagy víztesteinek állapotára, ugyanolyan erős befolyást kell gyakorolniuk a földi élet más területeire is, beleértve a rajta termő növényeket is. És így készül akertészbiodinamikus naptára, más néven holdnaptár, figyelembe vévea hold növényekre gyakorolt hatását
A kertész biodinamikus naptárafőként az éves napcikluson és a havi holdcikluson alapul. Mindkét bolygó 12 fázis teljes tartományán megy keresztül, amelyeket állatövi jegyeknek neveznek. Kissé eltérnek az állatövi csillagképtől, de nevük azonos marad. A Nap évente 12 ilyen fázison megy keresztül, míg a Hold ugyanazon a 12 jegyen megy keresztül 29 naponként vagy 1 havonta.
Hazánkban a közelmúltban, alig több mint 20 éve kezdett megjelenni abiodinamikus kertésznaptár , melynek különböző kiadásait főleg amatőr kertészek használják.Az ilyen naptárak iránt azonban már régóta fennáll az érdeklődés a világon, és az ott bemutatott növénytermesztési elveket a tömeges növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek is nagyra értékelik.
A kertész biodinamikus naptáraa hold havi ciklusára fókuszál, mivel ez a legkönnyebben megfigyelhető az ember által, és könnyen követhető a jelzéseibiodinamikus kert A növényeket 4 alapcsoportra osztották, és meghatározott állatövi jegyeknek rendelték alá. Ezek a jelek a függőségek egy bizonyos halmazát szimbolizálják, amelyek egy adott időszakban rendszerünk fő bolygói között fordulnak elő, különösen a Nap és a Hold között. Ezek a konkrét intézkedések egy adott napon pozitív vagy negatív hatással vannak az adott növénycsoportokra. Éppen ezért a gondozási kezelések vagy egyéb kertészeti munkák ezen irányelvekhez való igazítása mindenképpen javítja a növény megjelenését, hozamát és a növényfejlődés egyéb tényezőit.
Röviden megpróbálom bemutatni az egyes holdfázisok és állatövi jegyek alapvető jellemzőit abiodinamikus kerttel kapcsolatbanA Hold teljes forradalmat hajt végre a Föld körül egy hónap alatt, és hogy ez hogyan néz ki ezen az úton, négy alapvető ciklus határozza meg őket. Újhold, első negyed, telihold és utolsó negyed van. Az óra számlapjára nézve egyértelműen azonosíthatók. Például, 12:00 az újhold, 12:15 az első negyed (1/4 út), 12:30 a telihold, 12:45 az út 3/4-e és lezárja a kört 12:00, ami újra az újhold.
Biodinamikus naptárfeltételezi, hogy a legérzékenyebb növények 1 nappal az újhold és telihold előtt és után 1 nappal vannak – akkor tartózkodnia kell a fejlődésükbe való minden beavatkozástól. Az újholdtól a teliholdig terjedő időben a növények intenzíven nőnek és fejlődnek, életnedveik felfelé mozognak (a hold nő). Ezután el kell vetni és ültetni az egy- és kétéves növényeket, különösen a talaj felett termő növényeket (első negyed), valamint az évelőt, beleértve a füveseket is (második negyed).A védőoltásoknak is megfelelő időszak, a föld feletti zöldségek, gyümölcsök, virágok és gyógynövénylevelek betakarítására. Úgy gondolják, hogy az ebben az időszakban betakarított gyümölcsök lédúsabbak és jobban eltarthatók. Utána gyümölcsfákat is újratelepíthetünk.
A következő időszakban, teliholdtól újholdig a növénynedv leszáll a földre (a hold fogy), és a növények föld alatti részei jobban fejlődnek. Ez az időszak különösen fontos a jó termés szempontjából. Ezért amikorbiodinamikus kertetüzemeltetünk a harmadik negyedévben, próbáljunk meg fákat, bokrokat és gyökérnövényeket vetni és ültetni, főleg azokat, amelyek a föld alatt teremnek. Ezután a föld alatti zöldségeket és gyógynövénygyökereket is gyűjtjük. Például az ezen a napon betakarított sárgarépának lédúsabbnak kell lennie. Évelő növényeket (hagyma és évelő) is újratelepítünk. De az utolsó, negyedik negyedév az az idő, amikor nem szabad beleavatkoznunk a növények fejlődésébe, mert akkor fejlesztik a legintenzívebben a gyökérrendszert. Az átültetés során bekövetkezett károsodás minden bizonnyal hatással lesz az egész növény állapotára.Az egyetlen dolog, amit jelenleg folytathatunk, az a betakarítás.
És hogyan kapcsolódnak ezek a kapcsolatok a Hold mozgásához kapcsolódó egyes állatövi jegyekhez? Nos, abiodinamikus kertészetcéljára a növényeket négy alapvető csoportra osztották: levél, virág, gyökér és gyümölcs. Az ellátásukra alkalmas napokat a megfelelő szimbólumokkal jelöljük a naptárban. Ezenkívül mind a 12 jel két típusra oszlik: termékeny és terméketlen. A termékeny jelek közé tartoznak a földi csoportok (Bika, Szűz, Bak) és a víz (Rák, Skorpió, Halak) jelei. Ezzel szemben a meddők a tűz (Kos, Oroszlán, Nyilas) és a levegő (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) jelei. A meddő jelek időszakában a növények ültetése nem javasolt, mivel a vízhiány és egyéb tényezők gyengítik növekedésüket és fejlődésüket. Ezt az időt érdemes más tevékenységekre fordítani. A talajásás, a gyomlálás (a fejlődés gyengülése a gyomokra is), a kártevők és betegségek elleni küzdelem, a növények megtisztítása a sérült vagy beteg részektől, a gyümölcs- és magvak betakarítása a legjobb munka a tűzjelekre.A talaj felásása és levegőztetése, fák és cserjék egészségügyi metszése vagy virágok és lágyszárúak betakarítása – ezek a tevékenységek a légijelzések időszakában javasolt
A termékenység ideje abiodinamikus naptárbanalkalmas az ültetésre és a vetésre. Az ekkor elültetett növényeknél jó eséllyel gazdag termés, szilárd gyökérrendszer kialakulása és jó fejlődése van. A betakarítást azonban kerülni kell, főleg lágyszárú növényeket (vízjelek). Érdemes odafigyelni arra is, hogy egyes növények milyen részletesen hovatartoznak az állatöv jegyekhez. Tehát míg a Bika jegy a legtöbb növénynek jó, addig a Bak az erős gyökérlabdával rendelkezőket, a Szűz pedig a díszcserjéket részesíti előnyben. Ezen túlmenően minden tábla más-más típusú kertészeti munkát hangsúlyoz. Tehát míg a felhőtlen éjszakákon a holdrendszer változásait magunk is könnyedén megfigyelhetjük, addig az adott nap csillagjegyei a naptár egyes napjaira kerülnek.
A megkönnyítés érdekében akertész biodinamikus naptártovábbi jelöléseket is tartalmaz, amelyek megkönnyítik munkánk tervezését, például szerszámok miniatűrjeit, keresztezett magvakat vagy különleges színeket. Minden naptárhoz tartozik egy legenda, amely elmagyarázza ezeket a jeleket. Az egyik érdekesség, hogy a húsvétot megelőző napok nagyon negatívan hatnak a növényekre, ilyenkor tanácsos tartózkodni minden kertészeti munkától.
Azonbanbiodinamikus kertnem csak a holdfázisok növényekre gyakorolt hatásáról szól. Egy ilyen kertben a művelési elveknek a lehető legközelebb kell állniuk a növényfejlődés és az ökológia természetes ciklusához. Kerülni kell a vegyszerek használatát, a természetes védő- és tápláló készítmények helyett. A megelőzés is kiemelten fontos, ezért vetésforgót kell alkalmazni, növényeket vetni zöldtrágya (pl. sárga csillagfürt, komló lucerna, fehér lóhere, facélia) és természetes komposzttal történő talajtrágyázás.Az ásványi műtrágyákat elsősorban a komposzt kis adalékaként használják, és inkább ne vegyipar termékei legyenek, hanem természetes forrásokból származzanak, például a természetes fa elégetése során keletkező makro- és mikroelemekben gazdag fahamuból.
Ásványi műtrágyát nem juttatunk ki közvetlenül a talajba, mert könnyen megtrágyázhatjuk és túlzott sótartalmához vezethet. Ekkor nemcsak a pozitív mikroorganizmusok fejlődési ciklusa szakad meg, hanem maguk a növények is károsodhatnak. A komposzt esetében nincs ilyen veszély, ha azt megfelelő alapanyagokból készítik (egészséges növényi részek, húsmentes és szerves konyhai hulladék, vegyszermentes)
" Fontos, hogy ezeknél a műveleteknél ne ássuk túl mélyre a talajt, hanem mozgassuk meg. Ekkor ugyanis elkerüljük, hogy a jótékony talaj élőlényei a mélyebb rétegekbe szoruljanak, és ezzel az úgynevezett elh alt talaj megjelenése a felszínen.Ezen kívül a növényeket saját készítésű trágyával is tudjuk ellátni olyan növények alapján, mint: pitypang, zsurló, csalán. Ezenkívül az ilyen zagy vagy kivonatok felhasználhatók növények permetezésére. Így a zsurlótrágya harcol a gombás betegségek (pl. lisztharmat, penészgombák) ellen, és ellátja a növényt ásványi anyagokkal (szilícium, kálium, kalcium). A fokhagyma kivonata is kiváló, hiszen fertőtlenítő hatású, segít a levéltetvek, fehérlegyek, takácsatkák, valamint gombás és bakteriális betegségek leküzdésében. Fokhagyma és más növények alapú kész biokészítményeket használhatunk, amelyek segítenek védekezni a betegségek vagy kártevők ellen (Bioczos BR, Biosept 33 SL) "
Atovábbi fontos eleme a biodinamikus kertbena talaj talajtakarása szerves anyagokkal (komposzt, mag nélküli fű, levelek, kerti kéreg), amely jelentősen csökkenti a gyomok és a talaj párolgását és fejlődését. kártevők. A túlzott növénysűrűséget is érdemes kerülni, mert a légáramlás jobb védelmet nyújt számukra a gombás betegségek ellen.
Az is fontos, hogy a növények és zöldségek a közelben legyenek. Némelyikük fejlődésük során különféle vegyi anyagokat állít elő. Az egyes fajok és különleges tulajdonságaik ismeretében sikeresen felhasználhatjuk őket a teljesbiodinamikus kert működésének javításáraPéldául a sakktábla vagy a fokhagyma hagymák közelébe ültetése remek módja annak, hogy megszabaduljunk a pocok a kertből. Ha azonban szeretnénk elriasztani a levéltetveket, gondoljunk a mentára, aminek a szagát ezek a kártevők nem kedvelik. A zöldségfélék (pl. zsálya, izsóp) környezetébe gyógynövényeket is érdemes ültetni. A virágzó pitypang etilént választ ki, amely támogatja a virágzást és felgyorsítja a gyümölcs érését (gyümölcsöskertekben ajánlott). A csillagfürt ezzel szemben vonzza a beporzó rovarokat.
Egyes növények azonban olyan vegyületeket választanak ki, amelyek káros hatással vannak más fajokra. Gyümölcsbokrok környezetébe például nem ültetünk kökörcsint, sast, bazsarózsát. A dióval szoros kapcsolatban a legtöbb növény nem valószínű, hogy jól fejlődik, vagy teljesen elpusztul.
A vetésforgó is nagyon fontos. Kerüljük az azonos csoportba tartozó növények egymás utáni telepítését. Több okból is fontos, többek között a talaj sterilizálása olyan tápanyagoktól, amelyekre az adott fajnak különösen szüksége van, és az adott növénycsoportra veszélyes kórokozók is megmaradhatnak benne. Megpróbálhat több évre szóló tervet készíteni, amelyben figyelembe vesszük a későbbi telepítések tulajdonságait és azok kölcsönös hatását.
Az öntözés egy másik fontos tevékenység. Jó, ha erre a célra a vizet állva hagyjuk, lehetőleg esővizet (tisztított ereszcsatornákból). Reggel öntözze meg a növényeket, hogy legyen idejük megszáradni, mielőtt a teljes napsütés eljön. Kerüljük az esti öntözést is, mert akkor sokáig megmarad a nedvesség és elősegíti a gombás betegségek kialakulását
Abiodinamikus kertünkbenkiegészítő segítségként a fenológiai naptár is használható. A benne fogl alt szabályok a természet megfigyelései alapján születtek.Az évszakokat az indikátornövények virágzási időszakai határozzák meg, és minden évszak (a vegetációhoz kapcsolódóan, azaz a tél kivételével) három részre oszlik, pl. kora nyár, teljes nyár, késő nyár. Ez a naptár például azt írja elő, hogy az alma- és cseresznyefák virágzása idején fagyérzékeny növényeket, barackvirágzáskor pedig salátát vethetünk.
a biodinamika törvényeinekelhihetjük vagy nem. A kertben azonban mindenképpen érdemes a természetes növénytermesztés módszereit alkalmazni, és kerülni a vegyszerhasználatot. Az ásványi műtrágyákat szerves trágyákkal (komposzt, trágya) kell helyettesíteni. A vegyszeres növényvédő szereket a saját készítésű növényi készítményekkel (főzetek, kivonatok, hígtrágya) és a boltokban kapható biokészítményekkel kell helyettesíteni. Aki pedig még nem rendelkezik növénytermesztési tapasztalattal, annak a holdnaptár segít az egyéni kerti munkák megfelelő időpontjának beállításában.
Katarzyna Józefowicz