A déli szemölcs A Staphylea pinnata L. Közép-Európa természetben előforduló cserje. Lengyelországban nagyon ritkán fordul elő: vadon az ország délkeleti részén, Jura Krakowsko-Częstochowskában és Sziléziában. Természetes módon bozótosban és meleg helyeken sziklás lejtőkön nő. Magas kalciumtartalmú talajt igényel. Természetes helyeken termő, szigorú fajvédelem alatt áll.
A "rózsafüzér bokor" elnevezése ennek az eredeti növénynek a magjaiból származik, amelyeket rózsafüzér készítésére használnak, valamint keményfáról, keresztezésről. A Staphylea típusát már az ókorban is ismerték - a kelták és a szlávok ültették ezt a növényt halottaik halmára.Mágikus célokra is használták, mert úgy tartották, hogy megvéd a gonosz szellemektől és a villámlástól.
A nyuszik gallyait régebben az első tavaszi réteken történő legeltetés előtt marhák füstölésére használták, a mezők megáldására is szolgáltak. Kelet-Lengyelországban húsvéti pálmákat díszítettek velük, vagy bimbós hajtásokat helyeztek vázákba, felgyorsítva virágzásukat, hogy csodálatos húsvéti díszt kapjanak. A konyhában a virágbimbókat pácolásra is használták, és a kapribogyót helyettesítették. A magvakból olajat préseltek, és a szobákat megvilágították
A déli kłokoczka 2-5 m magasra is megnő , felálló, meglehetősen merev ágai és fehér függőleges csíkokkal borított hajtásai vannak. Levelei szezonálisak, szárnyasak, 3-5 éles fogú levélből állnak, amelyek a száron egymással szemben helyezkednek el, és ősszel sárgulnak. Május-június fordulóján fehér vagy rózsaszín virágok fejlődnek, amelyek egy 15 cm hosszú, néhány virágzatú, lelógó szálban gyűlnek össze.
A poszméh virágai nagyon méztermőek, és kiváló előnyökkel járnak a méhek számára. A növény virágzás után nagyon szép, "puffadt", 2-3 kamrás pergamenfalú zacskók formájában magfejeket formál, amelyek belsejében nagy, nagyon kemény, barna, fényes magvak vannak. A magok átmérője akár 1 cm is lehet, nagyon jellegzetes lapos nyomuk is van. A magfejek eleinte zöldek, ősszel megbarnulnak. Ha a szél mozgatja, jellegzetesen csattognak – innen a szláv elnevezés: kłokoczka.
Ez a cserje gyakorlatilag bármilyen talajban jól megterem a kertben, de nem túl száraz, lehetőleg termékeny és friss, enyhén savastól lúgosig. Az ágyásban a déli tevét napos vagy enyhén árnyékos helyre kell ültetni. Igazi kertészeti ritkaság, faiskolákban meglehetősen ritka. Természetes helyekről semmi esetre sem lehet beszerezni, mert jogilag védett.
