A Larix kaempferi japán vörösfenyő Japán középső részéből származik, ahol magas hegyek és vulkánok lejtőin nő. 1861-ben hozták be ezt a fajt Európába. Azóta számos díszes törpe formáját szelektálták és termesztésbe vezettékA hazai faiskolákban leggyakrabban gömb alakú fajtákat kínálnak vonzó kékes tűszínnel.A faszerű fajtáknál kisebb a választék, de az egyiket - a 'Dianát' - rendkívül eredeti, fantáziadúsan csavart hajtások jellemzik.
A G. D. Böhlje által 1974-ben Németországban kiválasztott 'Diana' festői kúpos koronájú kis fa, a fajnál jóval lassabban növekszik - 10 év termesztés után eléri a 3-4 méteres magasságot. Ennek a fajtának a jellegzetessége az S-alakú csavart és csavart hajtások, amelyek nagyon ritkán találhatók más tűlevelűekben.Érdekes módon a fiatal hajtások vörös színűek, de az őket borító szürke viasz enyhén rózsaszínűvé teszi őket.
A vörösfenyőben, beleértve a 'Diana' fajtát is, a hosszú és rövid hajtások változatosak. A hosszú hajtásokon a tűk spirálisan, egymástól távol helyezkednek el, a hosszú hajtásokon pedig jellegzetes csokorba gyűjtik a tűket. A tűk a hajtásokhoz hasonlóan enyhén hullámosak, puhák, laposak, a végén hegyesek, de nem szúrósak. A fiatal tűk akvamarin színűek, az idősebb tűk szürkés-zöldek és ősszel intenzív sárgák.
A 'Diana' japán vörösfenyő elég korán éri el a érést.A virágok tavasszal tűnnek ki.A hím virágok alacsony macskákban gyűlnek össze, a női virágok pedig kis rózsaszín kúpok formájában vannak.A kúpok ugyanabban az évben érnek, gömb alakúak, 45-60 pikkelyből állnak. A magpikkelyek vékonyak, erősen kifelé íveltek, szélük felcsavarodott. A tobozok több évig is a gallyakon maradhatnak.
A 'Diana' japán vörösfenyő fagyálló és talajigénytelen fajta. Emellett nagyon magas légszennyezettségi ellenállást mutat, így városokba, ipari körzetekbe is sikeresen ültethető.Tökéletes kis házi kertekbe, amelyek egész évben díszítenek.A vörösfenyő különösen festőinek tűnik télen, amikor hó szórja meg hajlott hajtásait.
