Lengyelországban érdemes a kertekbe aralia high aralia elatát ültetni, mely az ország egész területén termeszthető. 5-7 m-re megnövő, gyakran fa alakú vagy bokros cserje. Vastag, gombócszerű, enyhén elágazó hajtásokat hoz, amelyeket rövid erős tüskék borítanak, amelyek a fás szárú formák törzsén jelenhetnek meg. A levelek összetettek, nagyok, kettős vagy háromszárnyúak. Egy ágon 3-13 szórólap található. Tojás alakúak vagy elliptikusak, felül sötétzöldek, alul kékesek. A levelek beágyazódási pontján hosszú, lefelé mutató tüskék nőnek. A levelek vízszintesen helyezkednek el több emeleten, esernyőhöz hasonlítva, fás formájukban különösen vonzóak és egzotikusak.Ősszel a levelek narancssárgává és sárgává válnak.
A nyár második felében kis fehér virágok jelennek meg, amelyek széles, legfeljebb 50 cm hosszú, korymbókba gyűltek, és a hajtások csúcsán nőnek. Virágzás után a növények apró, fekete fényes csonthéjas gyümölcsöket fejlesztenek, amelyek október elején érnek. A termesztésben megtalálhatók a kertészeti fajták: az 'Aureovariegata', amelynek levelei tavasszal aranyszínűek, majd ezüstfehérek lesznek, valamint a népszerű 'Variegata', tarka, fehér szélű levelekkel. Mindkét fajtát napos, fagyos téli széltől védett helyre kell ültetni. Lassabban nőnek, mint a tipikus forma, és nem olyan kiterjedtek. Az Aralia jól növekszik teljes napon vagy árnyékban. Reprezentatív helyeken kell kihelyezni, különösen a pázsiton és a víztározók felett.
Az Araliának sok helyre van szüksége a korona széles alakjaés a termékeny helyeken kialakuló gyökérszívóknak köszönhetően növekedése miatt.Az első években a hajtások gyorsan nőnek, később növekedésük lelassul. Az Aralia a termékeny, friss és savas talajt kedveli. Sok kertész azonban úgy véli, hogy szegényebb talajokon ellenállóbb és tovább él. A tavaszi fagyok gyakran károsítják a fiatal, finom hajtásokat. A termesztés első 2-3 évében érdemes a növényeket télire takarni
Az aráliát vegetatívan szaporítják ősszel vagy télen készített gyökérdugványokról. A gyökereket 10-15 cm-es darabokra vágjuk, amelyeket földdel letakarva vízszintesen dobozokba rakunk. A dobozokat meleg, világos helyiségbe helyezzük, ahol rügyek és gyökerek képződnek a palántákon. A hajtások tavasszal lőnek. Kora tavasszal a fiatal gyökérszívók eltávolíthatók. A növény hajtásainak egy részét levágják, ami arra ösztönzi a növényt, hogy gyökérszívókat hozzon létre.
