A veteményeskertértékes forrása lehet az ízletes, egészséges házi zöldségeknek. Ha szeretne ilyen zöldségeket fogyasztani, de nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, használja útmutatónkathogyan hozzunk létre egy veteményeskertet lépésről lépésreEgy pillanat múlva megtudodmire kell figyelni a veteményeskert kialakításánálés milyen szabályokat kell betartani annak érdekében, hogy a termesztett zöldségek egészségesek, jól növekedjenek és bőséges termést hozzanak!
Veteményeskert kialakítása?
Fig. depositphotos.com
1. lépés: Hely kiválasztása a veteményeskert számára
Veteményeskert helyetforgalmas, szennyezett utcától vagy úttól távol kell elhelyezni. A hely legyen világos, jól szigetelt és széltől védett.
Nagy fák vagy cserjék nem nőhetnek a veteményeskert mellettÁrnyékolják, és hosszú, elágazó gyökérrendszerük van, amely elvonja a vizet és a tápanyagokat az általunk termesztett zöldségekből.A napon termesztett zöldségek általában több vitamint tartalmaznak és jobb ízűekHa árnyékban termesztik, a leveles zöldségek, például a saláta és a spenót nitrátokat halmoznak fel, ami nagyon rossz.
Nagyon fontosa veteményeskert olyan helyre helyezése, ahol a víz könnyen elláthatóA zöldségeket gyakran öntözni kell a vegetációs időszakban. A terep legyen minél egyenletesebb, hogy ne gyűljön össze rajta az esővíz.A zöldségeket sem szabad a lejtőre ültetni, mert akkor kiszáradnak, nem jutnak megfelelő vízmennyiséghez
2. lépés: Vizsgálja meg talaját a kertben
A veteményeskert talajának termékenynek, vízáteresztőnek és humuszosnak kell lennieA legtöbb zöldség számára az enyhén savas vagy semleges talaj a legjobb. A zöldségek számára ajánlott talaj pH-értéke 6,0 és 7,0 között van. Savanyú vagy nagyon savanyú talaj (pH 5,5 és ez alatti) nem ajánlott, mert az ilyen talajokból nehéz tápanyagot felvenni. A pH-index mérhető pH-mérővel, vagy talajminta vizsgálható vegyipari és mezőgazdasági állomáson. A savas talajok pH-értékét kalcium- és magnéziumtrágyázással kell szabályozni, amelyet 4 évente meg kell ismételni. A műtrágyát a zöldségtermesztés megkezdése előtt kell kijuttatni
3. lépés: Készítse elő a zöldségtermesztő állványt
A helyet, ahol veteményeskertet szeretnénk létesíteni, alaposan meg kell tisztítani . Eltávolítjuk a köveket, ágakat, korábban termesztett növények maradványait. A megmaradt növényi maradványok gyakran kórokozó szervezetek forrásai, beleértve a patogén gombákat is.
A veteményeskert talaját gondosan meg kell művelniA talaj lazítása és lazítása lehetővé teszi szerkezetének javítását, mindenekelőtt a víz-levegő kapcsolatok szabályozását. A megfelelő szerkezetű talajból a zöldségek szabadon felvehetik a vizet, és ezzel együtt a tápanyagokat is.Egy kis veteményeskert kézzel is művelhető ásóval , nagyobbhoz jól jön a talajművelő. Ezt követően a talajt gondosan ki kell egyenlíteni. A tápanyag- és műtrágyázás érdekében 2-3 évente lehet trágyát (50-80 kg/10 m²) vagy komposztot (20-60 kg/10 m²) használni. Jótékony hatású a baz altliszt hozzáadása is, amely rendkívül gazdag számos makro- és mikroelemben, köztük értékes szilícium-dioxidban, amely erősíti a növényeket és ellenállóvá teszi őket a betegségekkel szemben (ajánlott adag 1,5-3 kg / 10m²).
Különféle zöldségek termesztése egy olajágon
Fig. © Katarzyna Żywot-Górecka
4. lépés: Tervezze meg zöldségtermesztését és hozzon létre virágágyásokat
A következő lépésben veteményeskertet kell terveznünk, és meg kell határoznunk, hogy milyen zöldségeket, fűszernövényeket fogunk termeszteni és milyen sorrendben, pl. zöldségek vetésforgója. Célszerű betartani az allelopátia szabályait, amelyek meghatározzák, hogy mely növények előnyösek a szomszédos növények megfelelő növekedése és egészsége szempontjából, és melyeket érdemes kerülni. Ez bizonyos vegyi anyagok növények általi kibocsátásához kapcsolódik.
Például a bab, a borsó, a retek és a kapor jó a burgonyához, a hagyma pedig a céklához. A paradicsomot viszont nem szabad uborka, borsó és burgonya mellé, babot pedig répa mellé ültetni. Természetesen több példa is van a jó és rossz zöldséges környékekre.
Zöldségeket vetünk és ültetünk az ágyásokbaFeljebb szórhatóak, hogy ne gyűljön fel bennük a víz. A növényi magvakat az ágyás elején és végén rögzített zsinór mentén kell elvetni. Ezután egyenletesen és egyenesen sorba vetik.Az ágyások között utakat kell kialakítani a könnyű mozgás érdekében a zöldségek gondozása érdekében.
"határ=0
5. lépés: Zöldségvetés és -ültetés
Kora tavasztól kezdődően zöldségvetés és -ültetés. Márciusban vetik a hagymát. A hagymát áprilisban zöldhagymával is lehet ültetni. Akkor korán megkapod a metélőhagymát.
Március-április fordulóján salátát, sárgarépát, petrezselymet, zellert, borsót és szemes babot vetnek és ültetnek.A retket és a salátát évente többször is el lehet vetni vagy el lehet ültetni, mivel rövid a tenyészideje(retek legfeljebb 5 hétig, palánta saláta legfeljebb 6 hétig). Április-május fordulóján karfiolt, brokkolit, céklát és káposztát ültetünk. Májusban - uborka, tök, cukkini, kapor és palánta paradicsom (ez csak május közepétől, a fagyveszély elmúltával kerülhet az ágyásokba). A kerti édeskömény szezononként 2-3 alkalommal termeszthető.Május és június fordulóján babot ültetnek
MSc Eng. Katarzyna Żywot-Górecka
