Sok egynyári növényt úgy nyernek ki palántákból, hogy a magokat ládákba és cserepekbe vetik ablakpárkányon, üvegházakban és alagutak alatt. Vannak, akik azonban a könnyebb utat választják -egyenesen a földbe vetés , egyenesen a célállomásra. Az egynyári virágok egy részét így március második felében, a legtöbbet pedig áprilisban és májusban vethetjük el. Nézze meg, hogyan kellvirágot ültetni a földbeés milyen fajokat vethetünk így.
Virágvetés a földbe
Milyen virágokat lehet a földbe vetni?
A virágzó növények vetésének időpontja és helye függ a csírázási időszak hosszától, a palánták alacsony hőmérsékletre való érzékenységétől, a csírázástól a virágzásig tartó időszak hosszától és a dátumtól. amelyben virágzó növényeket szeretnénk beszerezni. A hosszú tenyészidejű növényeket, mint például a folyamatosan virágzó begónia, amelyek nyár elejétől virágoznak, január végén vetik el küszöbládákba vagy üvegházakba. Februárban és márciusban más fajok vetése folytatódik, mint például a mexikói körömvirág és a lobelia.
Vannak, akik túl fáradságosnak találják a virágpalánták előállítását, vagy néha egyszerűen félnek a kudarctól, például foltvarrás közben. Az ilyen emberek tavasszal vásárolhatnak kész virágpalántát, vagyvirágot vethetnek közvetlenül a földbeKözvetlenül az ágyásokra és az ágyásokra vethetnek olyan növények magvait, amelyeknek viszonylag rövid időre van szükségük. a vetéstől a virágzásig (általában 8-10 hétig, legfeljebb 12 hétig).
Ennél a virágos növénycsoportnála talajba vetés időpontjaa palánták alacsony hőmérsékletre való érzékenységétől függ. A legkorábban, mert már március második felében (persze minden az időjárástól függ - a talajnak már fel kell olvadnia és alkalmasnak kell lennie a vetés előkészítésére) vethető a damaszkuszi feketekömény (Nigella damascena), a gypsophila (Gypsophilla). elegans), édes borsó (Lathyrus odoratus) vagy finomított clarkia (Clarkia elegans).
Sokkal több faj vethetőközvetlenül a talajbaáprilisban. Ezek a következők: körömvirág (Tagetes patula), búzavirág (Centaurea cyanus), finomított cinnia (Zinnia elegans), furcsa (Mirabilis jalapa), vadvirágok godetia (Godetia grandiflora), szeder (Coreopsis tinctoria), körömvirág officinalis (Celendula), fraficinitalisedula, (Reseda odorata), tengerparti fésűkagyló (Lobularia maritima), csüngő amaránt (Amaranthus caudatus), amarant paniculatus (Amaranthus paniculatus) és háromszínű krizantém (Chrysanthemum carinatum).
Azokat a virágokat, amelyek palántái fagyérzékenyek, még később – csak májusban – érdemes elvetni. Ebben a kifejezésbena földbe van vetvepl.a nagy nasturtium (Tropaeolum majus) és a karéjos farkas (Ipomea lobata)
Hogyan vessünk virágot a földbe
virágok földbe vetése előtta virágágyás talaját jól meg kell művelni, hogy finom szerkezetű. Ekkor elkerüljük, hogy a magok túl mélyre süllyedjenek a talajrögök közötti résbe. Ideális esetben a talajt ősszel műtrágyákkal, például komposzttal vagy trágyával kell ásni. Aztán tavasszal elég kapával meglazítani, gereblyével elsimítani. Az aljzatot meg kell tisztítani a régi növények maradványaitól és gyomtalanítani. A magvak talajba vetésének mélységea nagyságuktól függ. A magokat jellemzően a mag méretének háromszorosának megfelelő mélységbe vetik. A nagyon finom magvakat a talaj felszínére vetik anélkül, hogy letakarnák őket. A vetés mélységére és módjára vonatkozó részletes információk általában a magvak csomagolásán találhatók.
A legkisebb magvakat sorba vetjük. Ha a palánták túl sűrűn laknak, néhányat le kell törni. A nagyobb magvakat fészkekbe vetjük, a legnagyobb méretűeket pedig, mint a borsó vagy a nasturtium, egyenként is elvehetjük (ún. foltvetés).
földbe vetett magoksok nedvességet igényelnek a csírázáshoz, ezért az ágyásokat rendszeresen öntözni kell. A magok öblítésének elkerülése érdekében az ágyásokat nagyon finom, erősen szórt vízsugárral öntözzük
