Az egres (Ribes uva crispa) egy évelő cserje, 60-120 cm magas. A zöld, kerek vagy szív alakú leveleket finom szőrszálak borítják. A levelek alján éles tüskék vannak, amelyek elriasztják az állatokat attól, hogy megegyék őket. A cserje májusban virágzik kis zöldes virágokkal. A zöld vagy gesztenyebarna gyümölcsök vékony héjúak, jól látható erekkel. Sorra gyűjtjük a gyümölcsöt, júniustól szeptemberig.
Tartalom:
- Egres - állásválasztás
- Egres betegségek és kártevők
Egres - állásválasztás
Az egres, mint sok bogyós növény, sok fényt igényel. Árnyékos helyeken nem hoz jó termést - a gyümölcs ritka és kicsi. Ez a faj az agyagos vagy homokos vályogtalajokat kedveli, termékeny, levegős és enyhén savas. A talajvíznek legalább 50 cm-rel a talajszint alatt kell lennie, mivel az egres gyökerei nagyon érzékenyek és könnyen rothadnak. Az egres jól reagál a szerves trágyázásra, trágya vagy zöldtrágya után ültetik.
A bokrokat legjobb ősszel ültetni, amikor a talaj kellően nedves, ami elősegíti a tél előtti gyökeresedést. A növényeket 5-7 cm-rel mélyebb lyukakba ültetik, mint az óvodában. A cserjék széles koronájúak, ezért formától függően 1,5 m x 2,0 m távolságra ültetjük. A növények körüli talajt mulcsozni kell, hogy csökkentse a víz elpárolgását a talajból és korlátozza a gyomok fejlődését.
A kevés víz, még rövid ideig is, jelentősen befolyásolja az egres hozamát. Ezért esőmentes időszakban a bokrokat akár minden nap, de legalább 3 naponta öntözzük.
Ahhoz, hogy az egres bokor jól fejlődjön és ízletes gyümölcsöt adjon, rendszeresen fel kell lazítani a talajt. Az egres gyökérrendszere sekély, ezért legyen nagyon óvatos a munka során. A rendszeres gyomlálás ugyanolyan fontos, mint a lazítás. A fejlődő gyomnövények korlátozzák a levegő mozgását és növelik annak páratartalmát, kitéve az egres gombás betegségek előfordulásának.
Ha a talajt megfelelően előkészítették és termékenyítették a bokrok ültetése előtt, akkor az első két évben a bokrok ásványi trágyázása csak nitrogénre korlátozódik. A következő években évente kétszer etetjük a bokrokat. Az első műtrágyázás virágzás után javasolt. Ez jó hatással lesz a hajtások fejlődésére és növeli a termést. A második adagot általában a gyümölcs betakarítása után adják be.
Az egres termesztésében rendkívül fontos művelet a bokor hozamát meghatározó vágás. Ültetés után a fiatal növényeket 1-2 rügy felett le kell vágni. Ennek köszönhetően a következő év tavaszán sok új, erős csontvázas hajtás nő ki. A következő évben távolítson el minden gyenge hajtást, és a megmaradt hajtásokat vágja le 30 cm-rel a talaj felett. Az egres 2 éves hajtásokon terem, ezért rendszeresen vágjuk le a legrégebbi - 5-6 éves - hajtásokat. Egészségügyi okokból minden tavasszal eltávolítjuk az összes sérült, beteg és fertőzött hajtást.
Egres betegségek és kártevők
Az egres termesztésének legnagyobb problémája a betegségekkel és kártevőkkel szembeni alacsony rezisztencia.
Az amerikai egres penészgomba az egres egyik leggyakoribb és legveszélyesebb betegsége. A micélium fehér bevonata az egres hajtásain, levelein és termésein egyaránt látható. A fertőzött bokrok növekedése leáll, az apró, megállíthatatlan termések pedig fogyasztásra alkalmatlanok.
A kezdetben az alsó leveleken megjelenő foltok, amelyek idővel barnulnak, a ribizli levél antracnózisának tünete. A betegségnek a magas hőmérséklet, a gyakori csapadék és a magas páratartalom kedvez. A betegség kialakulásával minden levél megsárgul és leesik.
Természetes csalán- vagy bojtorján spray-kkel érdemes erősíteni a növényt!
A szürkepenész a nedves és hűvös aura betegsége. A növény minden föld feletti részét megfertőzi, nekrotikus, megnagyobbodó foltok formájában nyilvánul meg. A fertőzött szervek elhalnak, elhervadnak, és a gyümölcs rothad.
A növényvédelemben nagyon fontos a megelőzés - a fertőzött hajtások eltávolítása, a fertőzött levelek gereblyézése, valamint növényi kivonatok és hígtrágya felhasználása az ökológiai növényi trágya öntözésére és permetezésére. A növényi készítmények kiváló alternatívát jelentenek a gombás betegségek elleni vegyszeres növényvédő szerek helyett is.
Az egrest leggyakrabban megtámadó kártevők közé tartoznak a levéltetvek és a takácsatkák – ezek a növényi nedvekkel táplálkoznak, gyengítik és befolyásolják állapotukat.A takácsatkák szabad szemmel láthatatlanok. Szeretik a levelek, rügyek és fiatal hajtások alsó részét megtelepíteni. Kis pókhálókról ismerheti fel őket, aminek köszönhetően ezek a pókfélék hatékonyan mozognak. A levéltetveket viszont könnyű megfigyelni, mert nagy számban jelennek meg fiatal növényrészeken.
A peremfalak rendkívül veszélyesek a cserjékre - bogarakra, amelyek lárvái a növényi gyökerekkel táplálkoznak. A májusi bogárfajták is kedvelik az egres gyökereit, mint kedvenc ételüket. A sérült gyökérrendszer nem látja el a növényeket elegendő vízzel és tápanyaggal, ezért elhervadnak és elpusztulnak.
Természetes módszerek egész arzenálja van ezektől a kártevőktől. A vegyszerek használata előtt érdemes hígtrágyát és gyomkivonatot kijuttatni, vagy szappannal vagy olajjal permetezni
