Házunk felépítése után sok kő maradt. Ahelyett, hogy az ingatlanon kívülre vittük volna a sziklákat, úgy döntöttünk, hogy felhasználjuk őket. Az ötlet az volt, hogy virágszegélyekhez használjuk őket. A kiásott kövek porfír - töröttek. Különböző formájúak, és ennek a természetes heterogenitásnak köszönhetően a hátsó udvar falai egyedi karaktert kaptak. A férjem nagyon gondosan választott ki minden követ. A nagyobbakat a falakhoz, a kisebbeket a szélekhez használtuk. A szokatlan formájú vagy túl szögleteseket pedig összezúztuk.
Hogyan építsünk falakat?
A talaj rossz áteresztőképessége miatt a falfelületet megfelelően előkészítették. Kb. 20-30 cm mély árkot ástunk, amibe 20 cm vastag betonalapot öntöttünk. Azokon a helyeken, ahol lejtős volt a terep, kb 20 cm-es vízelvezetést készítettünk. Durva szemcsés kaviccsal betemették, a fal legalsó részébe csővel (1. kép)
A kavics és a lejtő közötti területet további homokréteg borította. Természetes módon növelte az aljzat áteresztőképességét és kiegyenlítette a dőlésszöget (2., 3. kép). Ott nem túl magas falakat terveztünk (kb. 10 cm, a legmagasabb ponton 20 cm). Ezek alkotják a lejtő természetes végét.
A férjem cement-mész habarcsot használt a kötéshez. A kövek közötti hézagokat is kitöltötték vele. A fal előtt hagytunk egy kis földet, a sáv köré térkövek kerültek. Lehetővé teszi számunkra, hogy lenyírjuk a füvet a sziklás lejtő körül.
Szegélyengedmény
Kb. 20-30 cm mély árok ásásával kezdtük a munkát. Ebben tesszük a köveket a cementhabarcsra. Viszonylag egységes formájú példányokat választottunk. Az illesztéseket semmilyen anyaggal nem egészítettük ki. Ily módon természetesebb hatást kaptunk rock kedvezményeinkből. Csakúgy, mint a falak előtt, itt is szépen rakjuk a betonkockákat. Most a fűnyíró kerekei szabadon mozognak az ágy körül. A fűnyírás megkönnyítése érdekében a kőszegély szélei íves végűek. Ennek köszönhetően a kevésbé hozzáférhető helyeken nem kell trimmert vagy ollót használnunk.
Dorota Zawada-Mroczka
