A kerti rebarbara(Rheum rhaponticum), más néven kertészet, egyike a több mint 20 fajnak, amely a csomósfűfélék családjába tartozik, és a legelterjedtebb őshonos termesztésben. Valaha szívesen termesztették a telkeken, de az elmúlt években kissé feledésbe merült. Talán azért, mert tavasszal nagyon rövid ideig betakarítják és fogyasztják. Ennek ellenére érdemes újra érdeklődni iránta, és csábítani a termesztésére, mert a rebarbara sütemény vagy a rebarbara befőtt igazán egyedi és egyedi ízvilága van, amit főként gyerekkorból ismerünk. Ráadásul a kerti rebarbara egy kis bonyodalommal járó növény, kiválóan alkalmas telken történő termesztésre.
Kerti rebarbara
Rebarbara termesztése a telken
A kerti rebarbaraévelő. Ültetés előtt alaposan meg kell fontolni, hogy melyik helyet válasszuk, mert egy helyen a rebarbara akár 15 évig is megnőhet. Figyelembe kell venni a növény célméreteit is, mert ezek meglehetősen jelentősek (egy kifejlett rebarbara példány a kertben akár 1 méter átmérőjűt és 1,5 méteres magasságot is elérhet), bár a mérettől függően kis mértékben változhat. fajta
A rebarbara termesztésének helyelegyen napos (a rebarbara jobb termést ad), de a növény az árnyékot is tűri. A rebarbarának nincsenek speciális hőmérsékleti követelményei, és fagyálló. A korai rebarbarafajták első levelei nagyon korán tavasszal, közvetlenül a fagy elmúltával kezdenek fejlődni. Ezenkívül a vegetáció kezdete után károsodás nélkül elviseli a rövid ideig tartó néhány fokkal 0 °C alá süllyedő hőmérsékletet is.
Kerti rebarbaraazonban nedvességhiányra érzékeny növény, ezért nem szabad könnyen kiszáradó talajba ültetni, szárazon pedig rendszeresen öntözni kell tavaszi. Emellett érdemes a csomók körül talajtakarni, mert ez segít fenntartani a megfelelő nedvességet és korlátozza a gyomok fejlődését. A rebarbara esetében különösen fontos kezelés, mivel a levélnyél betakarítása előtt nem javasolt vegyszeres gyomirtás alkalmazása
Hosszú gyökérrendszere miatta rebarbara nem szereti a nedves talajt , ahol rothadhat és megbetegszik. Termesztésének legjobb talaja a nedves és termékeny, mélyen művelt, lúgos vagy enyhén savanyú talaj. Emlékeztetni kell arra, hogy 6,0 alatti pH-jú talajban érdemes a talajt meszezni, különben a levélnyelekben nagy mennyiségű káros anyag (pl. oxálsav) halmozódhat fel.
Kerti rebarbara
A rebarbaratermesztés egyik legfontosabb lépése a virágcsírák eltávolítása, amint megjelennek a növényen. A virágzat májusban nő, és ha nem távolítják el, akkor meggyengítik a tuskókat, rontják a termést és a levélnyelek betakarításra való alkalmasságát
A rebarbara betakarítása és felhasználása
A rebarbara betakarításajúnius végéig tart. Bár a növény tovább növekszik, nyáron sokkal több káros oxalát kezd felhalmozódni a levélnyélben, mint tavasszal.Az oxalátok kioldják a kalciumot, és kalcium-oxalátként felhalmozódhatnak a vesékben, veseköveket okozva. A fiatal rebarbarában is vannak oxalátok, de nagyon kis mennyiségben. Aztán más vegyületek, mint a vas, magnézium, foszfor, valamint a B-, E- és C-vitaminok előnyt élveznek. A rebarbara savanykás ízéért a magas szerves savak, például alma-, ecet- vagy oxálsav-tartalom a felelős.
Kerti rebarbaratöbbféleképpen felhasználható a konyhában. Gyümölcslevek, lekvárok savanyítására alkalmas, sütemények, édes péksütemények remek kiegészítője, de leginkább befőtt formájában fogyasztjuk.
Rebarbara levélnyél
Rebarbara kompót elkészítéseA rebarbarabefőtt elkészítéséhez kb. 1,5 l vizet és kb. 5 evőkanál cukrot használjunk. A cukor mennyisége azonban az ízlésünktől függ, és attól függően, hogy édesebb vagy szárazabb befőttet preferálunk, adhatunk hozzá többet vagy kevesebbet.Távolítsa el a leveleket a levélnyélről, és mossa le meleg víz alatt. Ezután apróra vágjuk, edénybe tesszük, ízlés szerint felöntjük vízzel és cukorral, majd főzzük. Ha a farok szétesik, a kompót készen áll, általában körülbelül 20 percnyi főzés után alacsony lángon. A kompót ízének fűszerezése érdekében édes ételekhez mentalevelet vagy kedvenc fűszerét, például fahéjat vagy szegfűszeget adhatunk.
Rebarbara szaporodás
A rebarbara kétféleképpen szaporodik:magról és az érett ponty felosztásával. Az első módszer azonban nem népszerű, mert meglehetősen fáradságos, ráadásul a leánynövények gyakran nem tartják meg az anyanövény tulajdonságait. Ezért sokkal biztonságosabb és kényelmesebb szaporítási mód arebarbarás ponty felosztásaA kezelést kora tavasszal vagy ősszel végezzük, figyelembe véve az adott terület klímáját. Ha az uralkodó telek fagyosak és kemények, akkor a tavasz jobb időszak a rebarbara szaporodására (ekkor a lehető legkorábban, lehetőleg márciusban végezzük el a kezelést), ellenkező esetben érdemes az őszi időpontot választani (szeptember-október).A rebarbara őszi ültetése elősegíti a növények őszi gyökeresedését, ami a következő évben korai vegetációkezdést okoz.
Újrebarbara dugványok elkészítéséhezvegye ki a tuskókat a földből és vágja fel. Erre a célra ásót, kést vagy metszőollót használhat. A kapott palántának több gyökérrel és legalább egy levélbimbóval kell rendelkeznie. Érdemes a palántákat egy nappal korábban előkészíteni, mert a vágási helyeknek ültetéskor száraznak kell lenniük. Addig ültetjük őket a földbe, amíg a rügy körülbelül 5 cm-re nem válik. a föld alatt. Bár a rebarbara fagyálló, a fiatal növényeket az első 2-3 évben érdemes letakarni, mert az alacsony hőmérséklet károsíthatja őket.
Arebarbaratermesztés megszűnése miatt a veteményeskertekbena fent említett fajták növényeinek pontyról történő szaporítására való beszerzése problémás lehet. Ezután a magvak termesztésével kell megmenteni.Rebarbara magvakattavasszal a magágyba vetjük a barázdákban, egymástól 30 cm-re, körülbelül 2,5 cm mélységig.A palántákat a következő év őszén vagy tavaszán végleg átültetik. Az átültetéskor szelekciót végzünk, mert a magról származó növények nem egységesek. A betakarítás a 2. vagy 3. termesztési évtől lehetséges.
Rebarbarafajták a telken való termesztéshez
A rebarbara levélnyele fajtától függően lehet piros, rózsaszín vagy zöld. Az intenzívebb színűek azonban finomabbak. A Lengyelországban termesztett rebarbarafajták közül érdemes megemlíteni:
- rebarbara 'Hosera'- korai, rózsaszín húsú és zöldesvörös levélnyél, nem túl savanyú,
- 'Karpow Lipskiego' rebarbara- korai rózsaszín bőr és levélnyél zöld húsa,
- rebarbara 'Wiśniowy'- korai, sötétvörös levélnyél, jó ízléssel,
- 'Málnás' rebarbara- késői, vörös hús és levélnyél, ízletes, de rostos és betegségekre fogékony,
- rebarbara 'Queen Viktoria'- korai, zöldfarkú,
- rebarbara 'Holsteiner Blut'- korai, piros szárú, édes ízű
A rebarbara betegségei és kártevői
Kerti rebarbara , mint sok más növény, megbetegedhet és megtámadhatják a kártevők. A leggyakoribb betegség nálalevélnyélrothadás és rebarbara pontyA betegség oka gombák és baktériumok egyaránt lehetnek, amelyek mechanikai sérüléssel kerülnek a növénybe. A rebarbara olyan gombás betegségeket is megtámadhat, mint a lisztharmat, rozsda vagy levélfolt. A növény leggyakoribb kártevője a kaldunica nevű bogár. A rebarbara elleni védekezési intézkedéseket azonban a levél betakarítása után kell alkalmazni.
Katarzyna Józefowicz
