A magnóliák Charles Linnaeusnak köszönhetik nevüket, aki Pierre Magnol francia botanikus, a montpellier-i botanikus kert igazgatója tiszteletére keresztelte meg őket. Természetesen az északi féltekén fordulnak elő, ahol két helyen nőnek: Észak-Amerika atlanti-óceáni részén és a Távol-Keleten - Kínában, Japánban és a Fülöp-szigeteken. Lengyelországban az első említések a magnólia termesztéséről a 19. század elejéről származnak, a Varsói Botanikus Kert katalógusaiból. Stanisław Wodzicki gróf 1818-1833 között mintegy 14 fajt hozott be híres niedźwiedzi arborétumába. Jelenleg Lengyelországban meglehetősen elterjedt a magnólia termesztése, mivel faiskolai termelésük meglehetősen nagy léptékű fejlődésnek indult.A magnóliák büszkesége a gyönyörű, eredeti virágaik, amelyek már kora tavasszal, egyes fajoknál nyáron is megjelennek. A virágok egyszemélyesek, a hajtások hegyén helyezkednek el, 6 szirmuk van, 3 örvben elhelyezve, 2 összekapcsolva. A szirmokat tepalaminak nevezik. Színek, illatanyagok és formák gazdagsága jellemzi őket. A petalodyia nevű jelenségnek köszönhetően a szirmok száma nagyobb is lehet, és a virág alsó részébe ágyazott porzókból további szirmok fejlődnek. Ennek alapján úgy gondolják, hogy a magnólia ősi fejlődését tekintve nagyon régi növények, mert közel 100 millió évvel ezelőtt nőttek a Földön. És valójában a mai napig léteznek ugyanabban a formában. A magnólia nemzetség mintegy 80 fa- és cserjefajt foglal magában, amelyeket számos fajta képvisel. Lengyelországban számos fajt és fajtát termesztenek a kertekben, amelyek a nemesítésnek köszönhetően jönnek létre, különféle hibrideket és fajtákat adva.
JAPÁN MAGNÓLIAtermészetesen előfordul Japánban és Dél-Koreában., ahol 25 m-ig nő.Lengyelországban 10 m-ig fákat alkot, alacsonyan ülő, szélesen elterülő koronával. Kívül rózsaszín csíkos fehér virágai, gyengén illatosak, 6-9 szirmból állnak, melyek áprilisban/májusban a levelek kifejlődése előtt fejlődnek ki. Levelei tojásdadok, 5-15 cm hosszúak, röviden hegyesek a csúcson. Az északi 'Borealis' fajtát termesztik, amely erősebb és tömörebb habitusú. Európában a legfagyállóbbnak tartják. Magvetéssel szaporodik, 10-15 év után virágzik. A palántákat alanyként használják más magnóliafajok oltásához
STAR MAGNOLIAtermészetesen előfordul Japánban. 2-4 m magas elágazó cserjéket vagy kis fákat alkot, a fiatal hajtásokat szőr borítja, károsodva intenzív gyantaszagot áraszt. A 8 cm átmérőjű virágok 12-33 szirmból állnak, amelyek kezdetben csillag alakban egymástól távol helyezkednek el, majd hátrahajlanak.Bőségesen virágzik márciusban és áprilisban. A magvakból nyert növények később virágoznak. Sajnos a virágbimbókat és virágokat gyakran károsítják a tavaszi fagyok. Kis méretéből adódóan kiskerti termesztésre is alkalmas
MAGNOLIA LOEBNERAa japán és a csillagmagnólia hibridje. Piramis koronájú kis fákat vagy magas cserjéket hoz létre. Fehér vagy halvány rózsaszín virágai vannak, 11-16 szirmú.
KORAI MAGNÓLIAtermészetes állapotában Japánban fordul elő, ahol a hegyekben növekszik 600-1000 m tengerszint feletti magasságban. 10 m magas, tömör, kúpos koronájú fákat alkot. Levelei lándzsa alakúak vagy keskeny ellipszis alakúak, a virágok 6, esetenként 9 sziromból állnak, amelyek a levelekkel együtt áprilisban fejlődnek ki. A késő tavaszi fagyok gyakran károsítják virágait.
MAGNOLIA SOULANGE'aa csupasz magnólia és a lila magnólia spontán keresztezése eredményeként jött létre.Nagyon nagy virágai vannak, kezdetben csésze alakúak, később kiszélesednek. 9 sziromból készülnek belül fehér, kívül rózsaszíntől liláig. Lengyelországban 4 m magas nagy cserjéket vagy 10-12 méteres fákat hoz létre. Sok régi példány maradt fenn az ország nyugati részén, hogy jól telel.
AZ AMERIKAI MŰVELÉS VÁLTOZATAIa múlt század 90-es éveiben jelentek meg a faiskolai termelésben. A 'Nigra' lila magnólia és a 'Rosea' csillagmagnólia keresztezése eredményeként jöttek létre. Bokros növekedés jellemzi őket, elérik a 2-3 m magasságot és a 3 m szélességet. Kiskertekben való termesztésre alkalmasak
HOGYAN ÉS HOVA ültessen MAGNÓLIÁT?
Napos, meleg és védett helyre ültetjük. Egyénileg kihelyezett, reprezentatív helyekre ültetve szépen mutatnak, mert virágzás közben fenomenálisan néznek ki. Más fa- és cserjecsoportok szélfogóként használhatók a magnóliák számára.A magnóliát termékeny, humuszos, mély, jó vízelvezetésű, savas talajba kell ültetni. Ültetés előtt jó tőzeget és komposztot hozzáadni a talajhoz ásványi műtrágyák hozzáadásával. Más anyagok is használhatók, de csak olyanok, amelyek nem savtalanítják a talajt. A magnóliák nem szeretik a tömör és nedves talajt.
Ha magnóliafát szeretnénk ültetni, válasszunk konténerben termesztett növényeket. Ezután áprilistól nyár végéig ültethetjük őket, hogy a növények még jóval a fagy beállta előtt gyökeret verjenek. A bokrokat olyan mélyre ültetjük, amilyen mélyre nőttek a konténerben, a gyökereket laza talajjal takarva be. Ültetés előtt ne lazítsa meg a gyökérrendszert, és ne nyomja túl erősen az ültetés után. Végül öntözzük meg a növényt. Megjegyzés: a fiatal magnóliákat július végéig meg kell öntözni.
HOGYAN KELL ÁPOLNI A MAGNÓLIABOKROKAT?
A magnóliák sekély gyökérrendszert alkotnak, ezért az alattuk lévő talajt nem ássák, hanem talajtakarják, lehetőleg fenyőkéreggel, tölgy- és bükklevéllel, fenyőtűvel vagy magas tőzeggel.Ez nagyon fontos, mert a talajtakaró védi a talajt a kiszáradástól és a hőmérséklet-ingadozásoktól. A magnóliákat március végétől június végéig kell etetni összetett műtrágyákkal. Jók a lassan felszabaduló, lehetőleg négy hónapos, kalciummentes műtrágyák is. A magnóliát nem metsszük, mert ez a kezelés káros rájuk, hozzájárul a virágzás gyengüléséhez. Csak a beteg vagy elszáradt hajtásokat vagy ágakat vágjuk ki.
A fagy elleni védelem a talajtakarással vagy 30-40 cm vastag tűlevelű ágakkal való letakarását jelenti, mivel a gyökerek különösen érzékenyek a fagyásra. Fiatal példányoknál a föld feletti részt több egymást követő télen át takarással kell védeni - szalma vagy nem szőtt talajtakaró, vagy tűlevelű ágak
